Kinek a LÉM-kredit, kinek a barátok, kinek a tudásszerzés, tájékozódás volt odasodró motivációja. Így kezdődött, színvallással: miért vagy itt? És hogy egy kicsit fussunk előre, elárulható a szerdai búcsúkör (avagy morzsaszedés) általános vélekedése: kár lett volna kihagyni! Rendkívül hasznos és békés három nap volt. Egyszerre megmozgató és pihentető. 

De miért is jöttünk össze? A téma pontos meghirdetett címe: „Családi élet és szexuális nevelés kérdése az egyházban”. A ráhangolódást már ki-ki otthonában megkezdhette, hisz a vasárnapi igehirdetési alapige (1Móz 2,18-24) épp erről szólt: „…nem jó az embernek egyedül lenni …”, ezért Isten a férfi mellé asszonyt teremtett. Másrészt, a téma egyre inkább körül vesz bennünket, aktualitása tán sosem volt ennyire nyilvánvaló. Így a vasárnap esti alkalom már inkább az egymásra hangolódással telt, hétfőn reggel pedig komoly, 2 és fél napos munka következett, és várva-vártuk, hogy a sok-sok hozott (és összegyűjtött) kérdésre sorra megkapjuk a válaszokat. Pár elhangzó kérdés: Van-e köze az egyháznak, ami a hálószobában történik? Mikor bűn a szexualitás? Ki nyilatkozik/nyilatkozhat az egyház nevében? Mi a hivatalos (evangélikus) álláspont egyes kérdésekben? Hogyan tudunk ítéletmentesen kommunikálni? Tudunk-e alternatívát felmutatni a témában megterhelt érintettek számára? Létezik a felek között közös mérce? Hogyan szólítsuk meg a szülőket? Hogyan szóljunk a kegyelemről?

Az egymás előtt megfogalmazott kérdések, kimondott dilemmák percről-percre bontották közöttünk a falat, tabuk dőltek le, addig nehezen/félve kimondott szavak lettek kimondva, sebek nyíltak fel, leplek hullottak el – nyílt és egymás iránti tisztelettel kikövezett beszélgetés indult meg. 

A meghívott két előadó (dr. Semsey Gábor mentálhigiénés szakember és Járay Márton lelkigondozó) bibliai és tudományos alapokon szólt a kényes témában. Az együttlétet Kendeh K. Péter moderálta. A különböző gondolkodásmódokat/ideológiákat korrektül megismertetve nem rejtették véka alá álláspontjukat, tudniillik az Isten teremtési rendjéhez való ragaszkodásukat. Ez a közös alap minden résztvevőben megvolt, a megnyilatkozások alapján árnyalatbeli különbségek mutatkoztak csak meg – az előre feltételezett „csetepaté” elmaradt, és ennek köszönhetően sokat haladhattunk előre.  

A párbeszédet nagyban segítette a jelenlévők homogén összetétele: 30-as, 40-es éveiben járó lelkészek, szülők. Az egyértelmű biblikus útmutatás mentén tudtunk kis csoportokban is együtt gondolkodni például azon, hogy miért érdemes várni a házasságig a szexuális élettel (és mit értünk az alatt). A gyermekek szexuális nevelése komoly kihívás a mai igencsak ingerdús világban: otthon, gyülekezetben, iskolában egyaránt. Nagy figyelmet igényel a sértettség apró jeleinek fogása és bölcs kezelése. Az időben jól kezelt helyzetek sorsfordítóak lehetnek, számos traumától óvhatják meg a gyermekeket. Bizalmuk elnyerése által számíthatunk megnyílásukra, akár titkaik, szorongásaik elmondására. Elengedhetetlen a lelkész tájékozottsága a témában, hogy maximálisan az érintettek mellé tudjon állni. Kik az érintettek? A szexuális abúzustól szenvedők, a nemi vonzódásukban a természetestől eltérőt tapasztalók, a szexuális függőségben élők (mint pl.: gondolati vagy tettleges paráznaság, pornó) – és mindezt a legközelebbről látó családtagok. Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy mindannyiunknak van mit „dolgoznia” az intimitás terén.

Kedden még inkább konkretizálódott a téma: Tudományos és teológiai reflexió az azonos nemű vonzódás (SSA) kérdéskörében; A genderkérdés társadalmi és egyházi vetületei. A jelenséget támogatók és ellenzők közötti kommunikációs feszültség is érthető módon meg lett fogalmazva. A támogatók célja az érintettek szégyentől büszkeségig való elvezetése, míg az ellenzők a sértettségből a gyógyulás irányába gondolkodnak. Még nincs közös nevező.

Hogy bűn-e az azonos nemű vonzódás? Genetika, vagy fejben dől el? Társadalmi, nevelésbeli okai vannak? A legtöbb kérdés ingoványos talajra vezet. És veszélyessé is válik (mármint a terep), ha a megbélyegzés, értékítélet és az arrogancia a tanácsadó. Ettől óvakodnunk kell, azonban a Biblia kijelentéseit nem szabad tompítani és szőnyeg alá seperni. A Szentírás az Isten teremtési rendjétől való eltérést, a nő és a férfi hűségre épülő, házasságban megélt szexualitásán kívül minden más esetet bűnnek nevez, olyannak, ami Istentől eltávolít, ami neki nem tetsző. Az is világosan elhangzott a szakemberektől, hogy a tudomány jelenlegi kutatásai még nem mutattak ki sem genetikai, sem pedig agyi szintű összefüggést ezen hajlammal. 

A nap folyamán mindannyiunkban felgyülemlő feszültséget jól oldotta a szünetek baráti/hittestvéri beszélgetései, a séták, a reggeli imaközösségek, a napot kezdő és záró igei gondolatok és éneklések, a bőséges eledel, a vírus miatti külön lakosztályok, de még a kedd esti FTC-Barcelona meccs is (függetlenül annak kimenetelétől). 

Kérdésekkel és előítéletekkel érkeztünk, több tudással, válaszokkal, és újabb kérdésekkel távoztunk. A face-to-face kommunikáció elindult, reméljük, hogy folytatódik, javul, kinyílik, és elér minden lelkészkollégát – hasonló, szűk körű kurzusokon, vagy akár regionális rendezvényeken. Hisszük, hogy a féltő szeretettel fűszerezett beszélgetés hamarosan gyógyulást hoz egyházban, világban egyaránt.