A Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz templom szervezésében 2015. január 25-én az egység és a párbeszéd jegyében keresztény–zsidó imaórát tartottak.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a Sóvárgás Isten után című zsoltárral fohászkodott. Az elnök-püspök a költői imádság alapján kiemelte, hogy napjainkban is megélhetjük az inkarnáció csodáját. 
„Nemcsak mi sóvárgunk az Isten iránt, hanem Isten is sóvárog az ember iránt, ezért is fontos az ökumenikus találkozás, amikor közösen járulunk Jákob kútjához, hogy egymás hitéből erőt nyerjünk, felfrissüljünk” – fogalmazott Gáncs Péter.
Az elnök-püspök beszédében kitért arra is, hogy a közösség megélése egymás elfogadása. „Áldásra, ölelésre, a testvér elfogadásának kifejezésére emelhetjük kezünket” – mondta Gáncs Péter.

„Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket” (Ézs 11,6) – olvasta fel a Bibliából Erdő Péter bíboros, prímás. A bíboros elmélkedésében hangsúlyozta, hogy „Ézsaiás igéje alapján emlékeznünk kell, hogy hetven évvel ezelőtt szabadult fel a budapesti gettó. A bibliai ige azonban más felszabadulásra, a messiási idők beteljesedésre utal.” A „hogyan építhetjük az isteni ajándékot” kérdésére Erdő Péter elmondta, hogy Isten és ember iránti tisztelettel kell élnünk ahhoz, hogy az isteni képmás felragyoghasson rajtunk.
„Jónás történetéből világosan kiderül, hogy az Isten Ninivét is meg akarta menteni! Ma, amikor emlékezünk és a jelen fájdalmaira, háborúira gondolunk, látnunk kell, hogy Isten a békesség és az áldás Istene. Ő nem akarja a terrorizmust, az igazságtalanságot, a gyűlöletet, a kultúrák általi egymás ellen uszítást. Jónás tusakodott, vívódott, majd megtért és elindult, hogy véghezvigye Isten akaratát. Mai korunk Jónásai, azaz Isten munkatársai lehetünk, hogy békésebb világot élhessünk” – fogalmazott a bíboros.

Kardos Péter főrabbi Berzsenyi Dániel költő „forr a világ bús tengere ó magyar” verssorát idézve hangsúlyozta, hogy nemcsak a múlt terhe nehéz, hanem a jelen kulturális ellentétei is aggasztóak.
„Keresztényeket és zsidókat ölnek meg ma is, ideológiai alapon. Sajnos ez a véres valóság” – fogalmazott a főrabbi, aki a 133. zsoltárt idézve kitért arra, hogy bár a kereszt és a csillag ellentétei egymásnak, mégis – úgy, ahogyan azt II. János Pál pápa is tette –, van módunk testvérnek szólítani egymást.
„Hosszú út vezetett addig, hogy megszülessen a Nostra aetate nyilatkozat, mely eltörölte az áruló zsidó kifejezést. Ugyancsak hosszú út vezetett ahhoz is, hogy a zsidóság imádságát megreformálja és mára ne azért adjunk hálát az Örökkévalónak, hogy nem teremtett minket gojnak.” Kardos Péter beszédében felelevenítette a mentők és mentettek helyzetét és helytállását, majd hangoztatta: „Mennyi ártatlan vér festette be az utat ahhoz, hogy elinduljunk egymás templomába...!”

Tarr Zoltán református zsinati tanácsos a múltbéli bűnök kölcsönös megbocsátását kérte, a közös imádság erejét hangsúlyozta, és az egymást megbecsülő, emberibb világért könyörgött imádságában.

Ferenc pápa és I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka 2014-ben aláírt közös nyilatkozatából olvasott fel Kalota József érseki vikárius (Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus). A nyilatkozat alapján az érseki vikárius hangsúlyozta, hogy nemcsak a felekezetek közötti párbeszédre, hanem az iszlámmal történő szorosabb együttgondolkodásra is nagyobb hangsúlyt kell fordítani. „Közös fellépést kell kezdeményezni az igazság, a béke és a közös együttélés lehetőségének eléréséért” – fogalmazott Kalota József.

„Megtört életek és mások által meghiúsított remények jellemezték a huszadik századot” – mondta Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A baptista vezető hangsúlyozta, hogy „bár sokszor úgy érezzük, hogy csak a győzteseké a remény, azonban ezzel szemben Isten azt mondja, hogy a legnagyobb nehézségek között is van kitől, méghozzá a Teremtőtől kérnünk segítséget.” Úgy, ahogy Ézsaiás prófétánál is olvashatjuk: „Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.” (Ézs 57, 15)

A magyarországi Soá borzalmas adatait Szécsi József a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára ismertette. A főtitkár kitért arra, hogy „forrongó világunkban a jövő, azaz a békés egymás mellett élés lehetősége a vallásközi dialógus szorosabb kialakításán múlik, hiszen a párbeszéd az a mód, amivel felekezetek és kultúrák közeledni tudnak egymáshoz.”

Az imaórán a közösség jegyében jelen volt és imádkozott még Hecker Frigyes nyugalmazott metodista szuperintendens, Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára, Pataky Albert, Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, és Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke.