A támadások az ázsiai szigetország fővárosában, Colombóban, illetve az attól északabbra fekvő Negombóban, Kochchikadéban, és a sziget keleti részén fekvő Batticaloában történtek. Az eddigi információk szerint több mint 200 ember meghalt, 450-en pedig megsebesültek. A két katolikus és egy evangéliumi keresztyén templomban sok hívő volt a húsvétvasárnapi mise, illetve istentisztelet miatt.

Srí Lanka egyik fő bevételi forrása a turizmus, a robbantásokat turisták által kedvelt helyszíneken követték el. Arról jelenleg nincs információ, hogy magyar érintettje lenne a támadásoknak. A robbantásokat a világ számos államának vezetői, köztük magyar vezetők is elítélték, Ferenc pápa és az Egyházak Világtanácsa is felszólalt az erőszak ellen.

A keresztyénség híd a különböző kultúrák között

Az Indiai-óceáni sziget 21 milliós lakosságának 74 százaléka szingaléz, 18 százalék tamil népcsoporthoz tartozik. Az emberek 70 százaléka buddhista, 12 százaléka hindu, 10 százalék muszlim és 8 százalék keresztény. A katolikus vallásnak híd szerepe van az országban, mert a többségben lévő szingalézok és a kisebbségben lévő tamilok között is gyakorolják ezt a vallást – írja az index.

Tamilok egy csoportja 1983-tól 2009-ig tartó polgárháborúban harcolt a függetlenségért, de 2018 tavaszán is szükségállapotot hirdettek az országban, miután a Sinhala nevű buddhista csoport mecseteket, és több tucat olyan üzletet és lakóházat támadott meg, amely muszlim emberek tulajdonában állt. Egyelőre egy szervezet sem vállalta magára a merényletsorozatot.

Imádkozzunk a sebesültek gyógyulásáért, az áldozatok családjaiért és a különböző vallások, kultúrák békés együttéléséért!

Kegyetlen erőszaknak nevezte a Srí Lanka-i merényleteket a pápa húsvéti beszédében

Kegyetlen erőszaknak nevezte a Srí Lanka-i merényleteket Ferenc pápa húsvét vasárnap a vatikáni Szent Péter téren mondott beszédében, amelyben a szigetország keresztény közösségét, az áldozatok családjait és a sebesülteket „szerető közelségéről” biztosította.

A katolikus egyházfő a fegyverek elhallgattatását sürgette a világban, a harctereken éppúgy, mint a városok utcáin.

Ferenc pápa szokás szerint a világ jelenleg is konfliktusok dúlta térségeit sorolta fel húsvéti üzenetében, amelyet a Szent Péter-bazilika lodzsájáról vasárnap délben mondott.

Elsőként Szíriát említette, sürgetve, hogy találjanak politikai megoldást a régóta tartó háborúra, a menekültek hazatérésének biztosításával Libanonból és Jordániából.

A pápa megjegyezte, úgy tűnik, a világ egyre inkább beletörődött  a helyzetbe, sőt egyenesen közömbössé vált a szíriai konfliktussal szemben. Felhívta a figyelmet a Közel-Keletet folyamatosan megosztó feszültségekre: külön említette az éhezéstől és háborútól szenvedő Jement, valamint békét és stabilitást sürgetett az izraeliek és a palesztinok között.

Fegyverletételt kért Líbiában, ahol az erőszak helyett a párbeszédet szorgalmazta. A társadalmi feszültség, az erőszakos szélsőségbe átcsapó konfliktusok sújtotta afrikai kontinensen Burkina Fasót, Malit, Nigert, Nigériát és Camerunt nevezte meg. Új történelmi fejezet indítását kérte Dél-Szudánban, arra szólítva fel az ország politikai, társadalmi és vallási vezetőit, tegyenek a nemzeti megbékélésért.

A pápa vígaszt kért az Ukrajna keleti térségében élő lakosság számára, a humanitárius kezdeményezések bátorítását és a tartós béke megteremtését szorgalmazva. Hasonlóképpen a lakosság segítését sürgette a megosztottság, társadalmi igazságtalanság és visszaélések uralta Venezuelában és Nicaraguában is.

Ferenc pápa olasz nyelvű beszédében azt kérte, korunk számos szenvedésével szemben az emberiség ne maradjon rideg és közömbös.  A nemzetek vezetőihez fordulva a fegyverkezés leállítását sürgette. A rászorulók, szegények, munkanélküliek, kirekesztettek befogadását szorgalmazta, azokkal együtt, akik „ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve”.

A beszéd után Ferenc pápa húsvéti Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és a világra. A pápa szavait 70 ezres tömeg hallgatta a Vatikánban.

Hétfőn délben Ferenc pápa a Mennyek királynője (Regina coeli) imát mond a Szent Péter téren.