Felekezetek keresztényei és zsidók gyűltek össze az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban, hogy az ökumenikus imahét zárónapján, egy közösséget formálva, közösen adjanak hálát az Úrnak.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Keresztény Zsidó Társág által szervezett alkalmon Erdő Péter hangsúlyozta, hogy a II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozata a katolikus egyház oldaláról fogalmazta meg a zsidósággal való viszonyt. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Szentszék Benső kapcsolat a zsidó vallással címmel egy újabb dokumentumot adott ki, mely tovább mélyíti a testvéri kapcsolat lehetőségét. „Az elmúlt ötven esztendő valóban nagy előrelépéseket hozott a párbeszéd terén: a távolságtartó együttélésből eljutottunk egy mély barátságig, amely teológiai alapokra épül” – hangsúlyozta az esztergom-budapesti érsek. Erdő Péter hangsúlyozta, hogy „meg kell tanulnunk mélyebben megismernünk egymást. A valóságos különbségekről nem megfeledkezve érthetjük meg igazán, hogy nagy és közös út áll előttünk, mert az újszövetség a keresztények számára nem megsemmisíti és nem is helyettesíti a régi szövetséget, hanem beteljesíti annak ígéreteit.”

„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” – idézte a Prédikátor könyvét az országos főrabbi. Frölich Róbert hangsúlyozta, hogy eljött az ideje, hogy zsidók és keresztények egymással békességben, közösséget formálva képessé váljanak a közös imádságra. „Eddig külön fohászkodtunk, keresztények és zsidók, most eljött az idő, hogy ne csak szóval és gesztussal, hanem cselekedettel is bizonyítsuk hitünket. Éljünk azzal, amit Isten belénk táplált, a szívvel, a lélekkel és induljunk el közösen az úton” – hangsúlyozta a főrabbi. A Dohány utcai zsinagóga rabbija, Frölich Róbert kitért arra is, hogy Ferenc pápa a római zsinagógában példát mutatott zsidónak és kereszténynek: „Eljött az idő, hogy ugyanúgy tegyünk szerte a világon, ahogy Ferenc pápa tette: átöleljük egymást, kezet fogjunk és induljunk el a reményteli jövő felé” – fogalmazott.

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! (…) Csak oda küld az Úr áldást és életet” (Zsolt 133, 1,3) – idézte fel a zsoltárost Gáncs Péter. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kiemelte, hogy megszámlálhatatlan, hogy hányszor kérünk akár köszöntésben, üdvözlésben, akár istentiszteleti alkalmon áldást a másikra, hazánkra, saját életünkre, mégis, ha a mai társadalmunkon végignézünk, láthatjuk, hogy „áldatlan állapotban”, megosztottságban élünk. „Hogyan lehet, hogy nem hatja át lelkünket az, amit annyit kérünk és kívánunk?” – tette fel a kérdést Gáncs Péter, aki hangsúlyozta, hogy a zsoltáros pontos választ ad: csak oda küld az Úr áldást és életet, ahol a testvérek egyetértésben élnek. „Ez nem azt jelenti, hogy mindenben azonosulnunk kell a másikkal, hanem egy szükséges: a másik megbecsülésén alapuló egyetértés” – fogalmazott. Az elnök-püspök beszédében utalt A szembenállástól a közösségig című katolikus–evangélikus dokumentumra, mely a teológiai párbeszéd legújabb gyümölcseit gyűjti össze. „Találjuk meg a közös gyökereket, közös forrást, hiszen az Úr áldása így fog hozzánk is elérni” – fogalmazott a püspök.

„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” – idézte János evangéliumát Bálint Benczédi Ferenc. A Magyar Unitárius Egyház püspöke kiemelte: „a fő emberi kérdés, hogy milyen kapcsolatban vagyunk a világgal, Istennel és testvéreinkkel.” A püspök hangsúlyozta, hogy a sokszor kiismerhetetlennek tűnő világban van valami, ami a mienk: az isteni törvény. Ez az a biztos pont, mely eligazít minket a mindennapokban, ezért éljünk és támaszkodjunk a szeretet parancsára.

„Bármennyire is úgy tűnik, hogy időről időre eluralkodik a hamisság a földön, jó ha tudjuk: a gonosz és a hazugság nem örök” – fogalmazott Papp János. A Magyarországi Baptista Egyház elnöke hangsúlyozta, hogy Isten az embert ráébreszti az igazságra, és éppen a kegyelem által, az ember által felfedezett igazság az, ami a múló hamisság helyére a szeretetet helyezi.

„Az isteni akaratot embervoltunkból adódóan nem tudjuk mindig beteljesíteni, de legfőbb küldetésünk, hogy törekedjünk az isteni szándék felfedezésére és megélésére” – mondta Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense.

Az imaórán fohászt mondott még Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, aki kiemelte, hogy bár a jövőt nem ismerjük, de megismerhetjük azt, aki teremtett minket.

Keresztények és zsidók ugyanarra az Úrra tekintésére és így a párbeszédre hívta fel beszédében a figyelmet Németh Pál. A református lelkész hangsúlyozta, hogy a megosztottság mai érzete hamis, hiszen „Istennek egy népe van és ez az egy nép egy üzenetet hordoz a világban. Azt, hogy Isten irgalmas, türelmes, és megbocsátja bűneinket.”

Fischl Vilmos a zsoltáros Dávid dicséretén keresztül hangsúlyozta: „Minden embernek észre kell vennie, hogy Isten jelen van a világban és az akarata jó.” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára kiemelte, hogy Európában ma különösen is szükség van arra, hogy zsidók és keresztények együtt imádkozzanak. „Európai történelmünk rámutat, hogy keresztény–zsidó Európában élünk” – fogalmazott a főtitkár.

A II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozatának az 50. évfordulóra kiadott Benső kapcsolat a zsidó vallással című dokumentumának, és a huszonöt rabbi által jegyzett Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről című közleményének párbeszédkészségét hangsúlyozta Szécsi József. A Keresztény–Zsidó Társaság főtitkára hangsúlyozta, hogy mind a zsidóságnak, mind a kereszténységnek újra és újra felül kell vizsgálnia önmagát és vissza kell térnie gyökereihez.

A keresztény–zsidó imaóra közös énekléssel és imádsággal zárult.