– Korábban nem egyházi intézményben dolgozott. Miben más egy világi cég után egy evangélikus óvoda?

– Igazából mindenben! Az emberek hozzáállása, segítőkészsége, a mindennapi ügyes-bajos dolgaink megoldásaiban jelentkező, egymást figyelembe vevő szemlélet merőben eltér a korábbi tapasztalataimtól. Itt mindennap érzem és megélem, hogy az evangélikus óvodában hívő emberek dolgoznak – és ez nemcsak az áhítatokban vagy az imádságokban, hanem az egymáshoz való odafordulásban is jelentkezik. A Bakonycsernyei Evangélikus Óvodában nemcsak a gyermekek felé, hanem a munkatársak között is keresztényi szeretettel vagyunk egymás iránt. Sokkal jobb ilyen befogadó, egymást segítő és a másikra figyelő közösségben végezni a munkámat. Természetesen itt is vannak problémák, de ezeket hívő lélekkel próbáljuk megoldani. Az evangélikus intézmény légköre, az a szeretet, ahogy az itt dolgozó munkatársak fogadtak, nagyon jólesik. Örömmel jöttem ide, és hálás vagyok, hogy itt lehetek.

– Az itt végzett munkája mennyiben hasonlít a korábbihoz?

– Ez a feladat új a számomra, ugyanis pár hónapja kezdtem el az óvodában dolgozni. Kolléganőmet helyettesítem, aki betegsége miatt jelenleg nem tudja ellátni a korábban kiemelkedően végzett munkáját. Gazdasági vezetőt helyettesíteni nagyon nehéz és összetett feladat. Igyekszem minél jobban kiismerni az intézmény gazdálkodását és amennyire lehet, folytatni azt a precíz munkát, amit a gazdasági vezetőtől láttam.

– Sajátos helyzet, hogy miközben rendet tart a számok birodalmában, az intézmény falai között gyermekzsivaj veszi körül.

– Áldásnak élem meg, hogy nap mint nap gyermekek között lehetek. Nagy boldogság őket látni, jó, hogy velük is lehet kapcsolatom. A gyermekek között mindig történik valami, sok mosolygó óvodás vesz körül, öröm az ő életükbe egy kicsit belelátni. Megható, hogy óvodásaink között mindig van valaki, aki nekem is rajzol. Ezeket a munkákat gyűjtöm, boldogan viszem haza, és mutatom a saját gyermekeimnek, hogy milyen alkotásokat kaptam.

– Római katolikusként nemcsak hogy evangélikus intézményben dolgozik, hanem a családjával együtt evangélikus istentiszteletre is jár. Hogyan alakult ki ez a kötődés?

– Az evangélikus óvodával akkor kerültem kapcsolatba, amikor gyermekeim óvodás korúak lettek, és intézményt kerestünk, hogy beírassuk őket. A legjobbat szerettük volna számukra, így kerültünk ide. Az óvodában láttuk a hirdetést az evangélikus templomban havonta tartott családi istentiszteletekről. Ezekre is elmentünk, és annyira jól éreztük ott magunkat, hogy visszavágytunk. Idővel nemcsak a családi istentiszteletekre mentünk, hanem vasárnapról vasárnapra ott vagyunk a templomban.

– Mi volt az a pozítív tapasztalat, amely ott tartotta önt az evangélikus közösségben?

– A Bakonycsernyén szolgálatot végző lelkész házaspár, Szarka Éva és Szarka István személyisége és kisugárzása nagyon meghatározó volt a számomra. Láttam, hogy ők is a családok nehéz mindennapjait élik, és hogy milyen szépen és példamutatóan élik meg még a családi nehézségeket is. Hitelesnek láttam és érzem azóta is őket. Ők családként is példát mutatnak a kereszténységben.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 25–26. számában jelent meg 2020. július 5-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.