Azbej Tristan: afrikai gyerekek nevelését támogatja a kormány

Hátrányos helyzetű afrikai gyerekek nevelését támogatja a kormány – jelentette be a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára a keresztényüldözésről szóló háromnapos nemzetközi konferenciát lezáró beszédében csütörtökön Budapesten.

Azbej Tristan ismertette: az Afrikai Katolikus Püspöki Karral közös programban halmozottan hátrányos helyzetű afrikai gyermekek ezreihez, később tízezreihez juttatnak el olyan tankönyveket, amelyek a keresztény alapokon nyugvó, boldog, kiegyensúlyozott családi életre nevelik őket.

Kitért arra is: újabb 30, a közel-keleti konfliktusokban lerombolt, illetve megsérült templom újjáépítését is támogatják.

Elmondta: a kormány szerdán döntött arról, hogy támogatja a Szentföldi Ferences Kusztódia által fenntartott a „kereszténység szentföldi jelenlétét erősítő, múltját és kultúráját bemutató” Terra Sancta Múzeumának bővítését.

Az államtitkár a háromnapos, második alkalommal megrendezett konferenciát értékelve úgy fogalmazott: „felemelő és reménykeltő érzés” volt látni, hogy különböző helyzetű és hátterű emberek ültek egy asztalhoz, hogy közösen gondolkodjanak azon, hogyan segíthetnének az üldözött keresztényeknek.

Úgy fogalmazott: számíthatnak Magyarországra, hogy a továbbiakban motorja, ha kell, kovásza lesz a közös cselekvésnek. „Magyarország vállalja, hogy továbbra is folytatja zászlóvivő küldetését, erre szolgál a Hungary Helps Program, a segítő Magyarország programja”.

„Ez bátorságot követel mindannyiunktól, akik szövetségesek vagyunk, de meggyőződésem, hogy éppen a bátorságra van szükség ott, ahol egyébként a félelem honol és tartja zsarnokságban az embereket” – tette hozzá Azbej Tristan.

Az államtitkár arra hívott „minden kormányzati és nem kormányzati szereplőt”, hogy hozzanak létre szövetséget azért, hogy a világon szenvedő több mint 200 millió üldözött keresztény sorsa jobbra forduljon.

A konferencia résztvevőin áll, hogy élnek-e a kapott lehetőséggel, és tettekre váltják-e az elmúlt három napon megfogalmazott gondolatokat – tette hozzá Azbej Tristan.

Gulyás: morális kötelességünk a keresztények védelme

Az üldözött keresztények védelme morális kötelességünk, olyan ügy, amiért a nemzetközi színtéren is ki kell állnunk - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencia zárónapján, csütörtökön Budapesten.

Gulyás Gergely kiemelte: a 21. században „lesz alkalom arra, hogy megállítsuk a keresztényüldözés minden fajtáját, a véres népirtásokat éppúgy, mint az Európában egyre gyakoribb diszkrimináció különböző formáit”.

A sikerhez azonban megújulásra van szükség a közéletben és a tudományos életben is, "hogy legyen erőnk, bátorságunk és bölcsességünk kiállni" az üldözöttek mellett – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: „vissza kell térnünk a szabad párbeszédhez minden jóakaratú emberrel”, akinek fontos a kereszténység, az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság.

Kitért arra, hogy megújulás szükséges a hitéletben is. Azt mondta, Európa régóta „missziós terület”, és „úgy tűnik, lépésről lépésre vágjuk el keresztény gyökereinket”.

„Mi hiszünk abban, hogy ez a folyamat nem megfordíthatatlan” – közölte.

Gulyás Gergely szólt arról is: Magyarország az elmúlt években igyekezett megtenni az első lépéseket az üldözött keresztényekért.

A Hungary Helps Program a helyismeretre épít, ellentétben az eddigi nemzetközi segélyezési gyakorlattal, „mi magunk visszük egészen a rászorulókig a segítséget”, hiszen jobb, ha a nehéz helyzetben lévők mondják meg, mire van szükségük, és ha közvetlenül hozzájuk juttatjuk el segítséget – mondta a miniszter.

„Ezzel a tudással egész közösségek életének újraindításához tudunk hozzájárulni”, nem csupán pénzzel vagy a pénzből helyreállított iskolákkal, felépített kórházakkal, „hanem azzal a reménnyel is, hogy számíthatnak másokra” – tette hozzá Gulyás Gergely.  

Új könyv: Budapest-jelentés a keresztényüldözésről

A konferencián Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa bemutatta a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. című kötetet.

Elmondta: a harmadik alkalommal összeállított jelentés híd akar lenni az üldözött keresztény közösségek, a téma kutatói és a társadalom szélesebb rétegei között.

A kötet négy fejezete külön tárgyalja az általános biztonságpolitikai kérdéseket a keresztények védelmében, a keresztényeket védő jogalkotási folyamatokat, a vallási közösségek szerepvállalását és a módszertani szempontokat a téma vizsgálatához – ismertette a kötet szerkesztője.

Az első fejezetben lévő írások összefoglalják a keresztények elleni erőszakos cselekedeteket az elmúlt időszakból, ismertetve az Iszlám Állam és a Boko Haram módszereit. Egy-egy tanulmány foglalkozik az észak-iraki, az észak-koreai, a Srí Lanka-i, az afrikai és azon belül külön a nigériai keresztények helyzetével. A fejezet bemutatja a Hungary Helps Programot is.

A jogalkotásról szóló fejezet végigveszi a magyar, az amerikai, az egyesült királyságbeli és a franciaországi, az üldözött keresztényeket érintő jogi kérdéseket, illetve külön tanulmány foglalkozik a visegrádi négyek összefogásával a keresztények védelmében.

Az utolsó két fejezet a többi között az egyházak szerepvállalásával, az ökumenikus összefogás jelentőségével, a keresztény értelmiség szerepével és kutatás-módszertani kérdésekkel foglalkozik.

Németh Zsolt: legitimálni kell a beszédet a keresztényüldözésről

Legitimálni kell a keresztényüldözésről való beszédet a világban, ez a budapesti, keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencia legfontosabb üzenete - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a rendezvény második napján.

Németh Zsolt kiemelte: a külpolitikában paradigmaváltásra van szükség, melynek „lényege, hogy nyíltan beszélünk a keresztényüldözésről”, és ezt a nyílt beszédet kell érvényesíteni a multilaterális diplomáciában és az emberi jogok értelmezése során is.

Hangsúlyozta: nem elég csak a vallásszabadságról beszélni, mondván, abban benne foglaltatik a keresztények szabadsága is. Ha ugyanis a keresztényüldözést „nem tekintjük külön témának", az könnyen oda vezet, hogy „senkit sem szabad üldözni, kivéve a keresztyéneket, mindenki üldözése ellen szót lehet és kell emelni, kivéve a keresztyének küldözését” – fogalmazott.

Megjegyezte: azt mondani, hogy nem kell keresztyénüldözésről beszélni, elég a vallásszabadságról, hasonló ahhoz, mintha valaki úgy érvelne, „ne beszéljünk külön antiszemitizmusról, csak általában a rasszizmusról”. Ez azonban antiszemita érvelés lenne.

A politikus hozzátette: ahogy antiszemitizmusról beszélni nem a rasszizmus többi fajtájának legitimálása, keresztényüldözésről beszélni sem a vallásüldözés más formáinak elfogadása.

Németh Zsolt szólt arról is: azért is kell külön beszélni a keresztényüldözésről, hogy ne alakuljon ki kettős standard, ami többet enged meg a keresztények ellen, mint mások ellen. Ez sértené a demokráciát és az ENSZ-világrend alapjait képező emberi jogokat is – mondta.

Balog Zoltán: Magyarország saját magáért segít

Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos beszélt: Magyarország nem azért próbál segíteni a közel-keleti keresztényeknek, mert rossz a lelkiismerete.

„Nekünk nem voltak gyarmataink, mi nem kereskedünk fegyverekkel a Közel-Keleten és máshol sem” – mondta. Magyarország saját magáért segít, mert tudja, ha kiirtják a kereszténység bölcsőjénél élő keresztényeket, azzal megsemmisítik a „mi kultúránkat és hitünket is” – tette hozzá.

Felidézte: harminc évvel ezelőtt, a berlini fal leomlása után keresztények, zsidók és muszlimok elhatározták, hogy a – korábban a Kelet és Nyugat közötti határt jelképező – Brandenburgi kapuban kialakítják a Csend termét. A teremben szerettek volna elhelyezni egy bibliát, egy tórát, egy koránt és egy mandalát, hogy mindenki imádkozhasson és elmélkedhessen, „hogyan működik Isten a történelemben”.

A Berlini Szenátus kulturális felelőse azonban azt tanácsolta, vigyenek ki a teremből minden vallási jelképet, amely sérti egy másik vallás képviselőjét. A teremben így végül nem maradt semmi. Ez a semmi a globális tolerancia - mondta.

„Egy globális ideológia nevében akarnak minket, keresztényeket és mindenki mást megvédeni mindenkitől" – fogalmazott, hozzátéve, ennek az útnak a végén nincs semmi.

Megjegyezte: mi magyarok „be tudjuk csapni a világot”, a Csend termében ugyanis egy magyar, katolikus textilművész falikárpitja (Hager Ritta: a Sugárzó csend) látható fákkal és a mögöttük felkelő nappal. Balog Zoltán elmondta: az alkotó „megsúgta” neki, az erdőt bevilágító napkorong valójában az oltáriszentség.

A globalizálódó világ nem hozza magával automatikusan az emberek közötti egyenlőséget

Antoine Camilleri címzetes érsek, apostoli nunciusa arról beszélt: a globalizálódó világ nem hozza magával automatikusan az emberek közötti egyenlőséget. Szerinte az információk egyre egyszerűbb és gyorsabb manipulálásnak lehetősége és gyakorlata valódi fenyegetés a demokráciára és a vallásszabadságra.

Kitért arra: a „tudás hatalom” igazság ma azt jelenti, hogy azoknak a cégeknek a kezében van a hatalom, akik az adatokat birtokolják. Így a Google, az Apple vagy a Facebook ugyanolyan szuperhatalmakká váltak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.

Frantisek Ruzicka, a Szlovák Köztársaság Kül- és Európa-ügyi Minisztériumának államtitkára az oktatás szerepét hangsúlyozta a népcsoportok közötti egyenlőség és a vallásszabadság eléréséhez. A sok nemzetiségű társadalmakban nagyon fontos, hogy a fiatalokat felvértezzék a diszkrimináció ellen – mondta. Úgy fogalmazott: „a vallásszabadság mindig egy generációra van attól, hogy elveszítsük. Minden egyes generációnak meg kell érte harcolnia, és meg kell tanítania megőrzésének módjára az utána következő generációt.”

Fabio Mendes Marzano, a Brazil Külügyminisztérium nemzeti szuverenitásért és állampolgársággal kapcsolatos ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a keresztények üldözése ma a világban tervezetten, szervezetten, szisztematikus módon zajlik. A világ lakosságának egyharmada szenved vallásüldözéstől, és az üldözöttek 80 százaléka keresztény. Ez olyan méretű válság, hogy a keresztényüldözés elleni harc az ENSZ elsődleges feladata kellene, hogy legyen – mondta.

Daria Wolosiuk, a lengyel vallásszabadságért felelős miniszteri biztos a prevenció és a felelősségre vonás szerepét hangsúlyozta. A keresztényüldözés visszaszorításához elengedhetetlennek nevezte továbbá a folyamatos kapcsolattartást a helyi egyházi vezetőkkel és a nemzetközi összefogást a közel-keleti keresztények megmentésére.

Habib Efrém, a libanoni Szír Liga elnöke hangsúlyozta: a Közel-Keleti keresztények megmaradása akkor lehetséges, ha az iszlám világon belüli lezajlik egy reneszánsz. Ma ugyanis nincs olyan politikai rezsim, amelyik őszintén és mélyen elismerné a sokszínűséget mint érétket. Azt mondta: a nyugati országoktól egy átfogó segítséget nyújtó, új Marshall-tervet várnak, valamint politikai nyomásgyakorlást az iszlám vezetőkre. Kiemelte: Magyarország segítsége modell, és bár az ország nem nemzetközi döntéshozó, lehetne közvetítő a nemzetközi fórumokon. A történelem a döntéshozatallal kezdődik, de sokszor egy szóval is el lehet indítani a változást – mondta.