Az ügy kapcsán fellángoltak az érzelmek. Ahogyan az lenni szokott, voltak, akik üdvözölték a döntést, mások „a legrosszabb rémálom megvalósulásának” nevezték. Voltak, akik Európa önfeladásának újabb jelét látták benne, mások a növekvő számú európai iszlámhívő kegyeinek keresését…

Tény, hogy a kereszt használatának meghökkentő korlátozásával, visszaszorításával nem most találkozunk először. Többször hallottunk híreket arról, hogy eltávolíttatták iskolai osztálytermek faláról, közhivatalokban dolgozó emberek nyakából. A sport világában sem ismeretlen ez a jelenség. Néhány éve a Real Madrid címerének tetejéről tüntették el a keresztet, noha a királyi futballcsapat címere a spanyol királyi címer is egyben. Korábban a Barcelona FC címerpajzsának bal oldalán található György-kereszt vízszintes szárát is levették, hogy az arra érzékeny ügyfeleket ne zavarja…

Hazai történelmünk ismeretében már nem tűnik meglepőnek az, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektori láncáról is eltűnt a kereszt. Dr. Szabó Lajos rektor úr jóvoltából nemrégiben közelebbről is megnézhettem a láncot, amelyet az egykori soproni teológiai fakultáson is használtak néhai elődei. Elmesélte, hogy a lánc az államosítás után az akkori anyaegyetemhez, Pécsre került, ahonnan hosszú kitérő után jutott vissza a hittudományi képzésbe, de a kereszt már nem volt rajta. Egyszerűen lefűrészelték.

Most azonban térjünk vissza a keresztet leretusáló áruházlánc esetéhez. Az egyik televízió megkérdezte az illetékeseket döntésük okáról. „Óvakodunk a vallásos szimbólumok használatától, mert nem akarjuk semelyik hit követőit elidegeníteni. A cégünk nagy tisztelője a sokféleségnek, ezzel magyarázható a csomagolás dizájnja” – mondták. A válaszban megfogalmazott elvvel önmagában nincs probléma, a megvalósítással viszont igen. A kereskedelem szereplőitől nemcsak elfogadható, de el is várható, hogy vallási semlegességre törekedjenek. Sajnos jelen esetben ez nem sikerült.

Semmi probléma nem lett volna abból, ha a gíroszhúst, az olívaolajat vagy a spenótos rágcsálnivalókat és egyebeket ezentúl egy semleges görög szimbólumot ábrázoló kép alatt dobják piacra. Maguknak a termékeknek eddig sem volt közük sem a templomhoz, sem a kereszthez.

A templomnak viszont szerves része a kereszt. Ha leretusálják róla, az vallásilag még nem semlegesíti a képet, hiszen attól még egy vallási célt szolgáló épület marad – de egy erőszakkal lecsonkolt, a lényegétől megfosztott épület. Nehezen tudom elképzelni, hogy üzletemberek, komoly reklámszakemberek ezzel ne lennének tisztában. Persze az is lehet, hogy éppen a reflektorfénybe kerülés volt a cél…

Írásommal én is a figyelmet szeretném felhívni. Nem a konkrét esetre, és nem is a nyomában indult érzelmi hullámokra. Sokkal inkább arra, hogy hitünk legfontosabb jelképe, a kereszt két évezrede gyakran válik céltáblává. E területen sincs semmi új a nap alatt. Két évezreddel ezelőtt Pál apostol frappánsan megfogalmazta az okot: a kereszt egészen mást jelent a kívülállóknak, és mást azoknak, akiket megérintett Istennek a Jézus Krisztusban megmutatott szeretete. „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.” (1Kor 1,18) Kicsit később így ír: „Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége.” (1Kor 1,23–24)

A kereszt ereje attól nem gyengül meg, ha a csomagolás apró képecskéjéről esetleg eltűnik, bár tudom, hogy ez nekünk, keresztyéneknek nem esik jól, érzékenyek vagyunk rá. Annyira azonban legyünk tárgyilagosak, hogy elismerjük: sokkal veszélyesebb az egyházra, ha templomainkban az igehirdetésekből tűnik el a Krisztus keresztje és az abból fakadó remény. Összehasonlíthatatlanul nagyobb probléma az, hogy a hívők sokszor hallgatnak arról, amiről/Akiről tanúságot kellene tenniük… 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 37-38. számában jelent meg, 2017. szeptember 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.