Pénteken este hat óra tájékában érkezett meg a kis csapat Cseresznyésre. A kezdeti megilletődöttséget hamar felváltotta a jókedvű ismerkedés a kelenföldi és a pécsi gyülekezet ifjú tagjai között. Az este folyamán játékok segítségével ismerkedhettek meg még jobban egymással, ám a környező erdő nem csak a nevetéstől volt hangos, hanem azoktól az ifjúsági daloktól is, amiket már mindenki kívülről tudott. 

A másnap reggel áhítattal és közös zenéléssel vette kezdetét. A szombati nap és ezzel együtt a hétvége témája is a keresztség és az úrvacsora volt. Ahhoz, hogy tisztán lássa mindenki, miért fontos ez a két esemény egy hívő életében, tisztázni kellett, mi is az a szentség. A szentség fogalmával, eredetével Hajduch-Szmola Patrik pécsi lelkész ismertette meg a csapatot egy puzzle segítségével. A gyerekek izgatottan keresték párjukat és próbálták minél gyorsabban összeilleszteni a darabokat; aminek eredményeképpen állt össze a szentség fogalma. S ennek látható jele van is van, melyet Jézus Krisztus rendelte el. 

Mivel a keresztségben már mindannyian részesültek, illetve vettek már részt keresztelőn, ezért a saját tapasztalataikra, bibliai tudásukra alapozott játék keretein belül merültek el – ha nem is a Jordán vizében, mint annak idején Jézus – de az új ismeretekben minden bizonnyal. A játékot az Evangélikus Hittudományi Egyetem két másodéves hallgatója, Szikra Benedek és Jeszencsák Lilla vezette. 

Úrvacsorát is láttak már mind, de megtapasztalni Isten megbocsájtó kegyelmét és Jézus jelenlétét kenyérben és borban még nem tapasztalták meg. Egy gyors közvéleménykutatás során kiderült, hogy a konfirmandus tábor minden tagja izgatottan várja már ennek a pillanatnak az eljövetelét. Az úrvacsora megértéséhez fontos volt, hogy tudják, mi történt az utolsó vacsorán. Hogyan is nézett ki egy széder est és Jézus miként törte meg a kenyeret, majd rendelte el az bűnbocsánatot kenyér és bor formájában. Mivel időszűkében voltunk és dél környékén is járt már az idő, nem egy széder estet rekonstruáltunk, hanem Leonardo Da Vinci Utolsó vacsora című festményét. Ebben az esetben dr. Gáncs Tamás kelenföldi lelkész volt a kép megalkotója: a képbe egy különleges csavar is került, ugyan is nem szimplán, hanem tükrözve készült el. Végül pedig mindenki összefoglalta számára mit jelent az úrvacsora. 

Ebéd után egy barátságos Kelenföld-Pécs foci meccs kezdődött, aminek az eredménye 3-2 lett a pécsiek javára. A hétvégét egy kellemes hét-nyolc kilométeres túra zárta a tavaszi időben, melynek célállomása a paksi templom volt. A templomban Ócsai Zoltán pécsi lelkész hívta fel a figyelmet különbségekre és hasonlóságokra az evangélikus templomok között. Majd a záró gondolatok után véget ért a hétvége és mindenki elindult haza.