Beszédes adat, hogy míg az ország határain belül 1395 gyülekezetben szolgálnak református lelkészek, addig a határainkon túl 1447 gyülekezetben tolmácsolják magyar nyelven Isten igéjét. Ennek fényében nem nehéz belátni, mekkora jelentősége volt annak a lépésnek, amellyel tíz évvel ezelőtt – egy nem kifejezetten keresztyén orgánum címét idézve – „újraegyesítették részeiket a nyakas kálvinisták”. Az alkotmányozó zsinat 2009. május 22-én a debreceni Nagytemplomban nyilvánította ki ünnepélyesen a Magyar Református Egyház megalakulását, visszaállítva ezzel a magyar reformátusság Trianonban szétszakított szervezeti egységét.

Hogy ez az országhatárokat átívelő aktus gyümölcsözőnek bizonyult, arról május 17-én délután az egységnapot megelőző ünnepi zsinat vendégei is megbizonyosodhattak. A Generális Konvent bizottságaiban folyamatosan zajlanak a „finomhangolások” liturgiai, egyházalkotmányi, oktatási és egyéb kérdésekben, és az elmúlt tíz esztendőben a tagegyházak jóval gyorsabban, összehangoltabban tudtak segítségükre sietni az ilyen-olyan okból anyagi vagy lelki segítségre szorulóknak. 

Az eredendően a Kárpát-medence országainak református egyházait tömörítő szervezet a jubileumi zsinati ülésen tengerentúli részegyházzal is bővült. Az Egyesült Államokban – a független gyülekezetek mellett – két magyar református egyháztest is működik: az Amerikai Magyar Református Egyház, valamint a Krisztus Egyesült Egyházához tartozó, magyar gyülekezeteket tömörítő Kálvin Egyházkerület. Ez utóbbi lett most teljes jogú tag. A „hazatérés lehetőségéért” lelkészi vezetőjük, Krasznai Csaba püspök mondott köszönetet. (Az Észak-amerikai diaszpórában egyébként nyolcvan helyen tartanak magyar nyelven református istentiszteleteket, és összesen mintegy tízezer – magát magyarnak valló – kálvinistát tartanak számon.)

A debreceni református Nagytemplom történelmi falai között tartott ünnepi ülésre meghívottak között volt dr. Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és dr. Fabiny Tamás, egyházunk elnök-püspöke, aki a „boldogmondások” általa írt parafrázisának aktualizált folytatásával is hitet tett köszöntőjében a protestánsok egységének szükségessége mellett. 

A Református Egyházak Világközösségének elnöke, Najla Kassab Libanonból érkezett, Vasile-Octavian Mihoc pedig az Egyházak Világtanácsának programigazgatójaként köszöntötte a megjelenteket, tolmácsolva egyúttal a világtanács evangélikus elnökének, Olav Fykse Tveitnek az üdvözletét is.

A magyar református egység újraszületésének tizedik évfordulójára szervezett rendezvénysorozat hivatalosan – a zsinati ülést megelőzően – a Debreceni Református Kollégium udvarán kezdődött – egy szimbolikus jelentőségű faültetéssel. (Hogy a tölgyfa közös földben növekedhessen, a Kárpát-medence valamennyi református egyházkerületéből – 65 egyházmegyéből – hoztak egy-egy marék földet az ültetéshez.)

Miután a jubileumi eseménynek a Tiszántúli Református Egyházkerület, illetőleg Debrecen városa adott otthont, a legtöbb megnyilatkozásra dr. Fekete Károly püspöknek és Papp László polgármesternek „kellett” vállalkoznia a másfél nap során. Noha a magyar kormány képviselői is mindvégig megtisztelték jelenlétükkel az ünnepségsorozatot, mindhárom kiemelt – úgymond – protokolláris alkalommal más-más politikust hallhattak a jelenlévők. 

A már említett zsinati ülésen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem csak azt ismerte el, hogy „a református egyház utat és irányt jelölt ki, és ezt követte az állam”, amikor állampolgárságot adott a külhoni magyaroknak, de később kijelentette: „A nemzetnek nemcsak egyházi intézményekre van szüksége, hanem élő hitre is.” (Sic!)

A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban tartott péntek esti kulturális gálán Novák Katalin köszöntötte az egybegyűlteket. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára nem politikusként nyilvánult meg elsősorban, hanem mindenekelőtt elkötelezett reformátusként tett bizonyságot. 

A magyar református egység napjának szombat délelőtti nyitóünnepségén Varga Mihály mondott beszédet. A miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter szemérmesebben utalt személyes elköteleződésére. Igaz, róla vélhetően minden jelenlévő tudta, hogy előbb lett presbiter, mint miniszter… 

A zsinati ülést megnyitóján Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke prédikált, a Kossuth téri záróalkalmon pedig Fekete Károly. A Duna Televízió által is közvetített záró istentiszteleten már közel sem voltak tízezren. A többség a „kiimádkozott” verőfényből inkább árnyékba vonult…