Zsúfolásig megtelt a kaposvári evangélikus templom vasárnap este az idei ökumenikus imahét nyitónapján. A különböző felekezetek tagjaihoz Varga László megyés püspök szólt, prédikációjában a szeretet szétáradásáról beszélt.

„Isten és a Szentlélek szeretete jelen van közöttünk” – hangsúlyozta Varga László.– „Életünk legmélyebb pontjait keresi, a sebzett, bűnös pontokat, mert szeretne gyógyítani és újjáteremteni bennünket. Isten szeretete árad, mint a víz, ha befogadjuk, és hiszünk benne, akkor ez túlcsordul rajtunk azok felé, akik éheznek és szomjaznak rá. A sátoros ünnep alkalmával Jézus felkiáltott, és azt mondta: aki szomjazik, az jöjjön hozzám, és igyék, aki hisz bennem, annak szívéből élő víz forrásai fakadnak.”

„A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem így van” – folytatta a megyés püspök. – „Sem az egyházban, sem a közösségekben, sem a társadalmunkban, sem a környezetünkben. Nem a szeretet árad ki, és nem Krisztus, hanem sokkal inkább a szeretetlenség, az igazságtalanság, amely mindig megosztja az életünket. A kezdetek egyházában össze volt kapcsolva az istentisztelet a szegények szolgálatával. A közösség tagjai törődtek a szegényekkel, befogadták őket, és gondoskodtak azokról, akik szociálisan hátrányban voltak. A keresztény közösségekben egyenlőség uralkodott.”

„Régen figyeltek egymásra a közösség tagjai” – fogalmazott Varga László. – „Hiteltelenné teszi a kereszténységet, hogyha nem vállal közösséget az éhezőkkel, az üldözöttekkel, a betegekkel, a hátrányos helyzetűekkel. Azt az örömhírt kell hirdetni, hogy eljött közénk Isten országa, ebbe a városba, és ha hiszünk ebben, akkor meg kell változtatunk a gondolkodásunkat, a szemléletmódunkat legalább olyan szinten, hogy észrevegyük, megszólítsuk őket, meghallgassuk a kiáltásukat, a szenvedéseiket, a bajaikat. Imádkozunk, hogy ezek az igazságtalanságok megszűnjenek, lépjünk a megtérés útjára, és kezdjünk el végre szeretni” – tette hozzá Varga László.

Pongrácz Máté evangélikus lelkész kérdésünkre elmondta: az ökumenikus imahét egy világméretű programsorozat, amelyben az összes keresztény egyház benne van. Magyarország az 1990-es évektől – a kommunizmus végétől – vesz benne részt aktívan. Pongrácz Máté hozzátette: Kaposváron ez a történelmi egyházaknak nemcsak egy kirakateseménye, hanem nagyon mély háttere is van. Az esti alkalmak után ugyanis a lelkészek és a papok összegyűlnek, és megbeszélik, mire hívattak el, és hogyan lehetne közösségben tenni Kaposvárért.