A lelkész már három évvel ezelőtt is egy felejthetetlen útnak volt a lelki vezetője, Luther Márton életéhez kapcsolódó városok felkeresésével, így a résztvevők nagy része már ismerősként üdvözölhette egymást, akik Bakonytamásiból és a lelkészi körzetéből, illetve Celldömölkről érkeztek. Ezen a zarándokúton lehetőségünk volt találkozni a német evangélikus testvéreinkkel. Ottlétünk ideje alatt végig éreztük a gondoskodó szeretetüket és ez úton is köszönjük a meghívásukat.

A szervezők egyedülálló fesztivált ígértek, amelynek témája – Te látsz engem (1Mózes 16, 13) – arra sarkallja a hívőket, hogy nyitott szemmel nézzenek mindennapjaikra, embertársaikra. Lelkesen indultunk a hosszú útra. Mindenki nagy várakozással, imádságos lelkülettel készült a Kirchentagra. A buszon tartott istentiszteletek, áhítatok és az énekek átsegítettek bennünket az útközben előforduló nehézségeken. Végig jó hangulatban készültünk a nagy találkozásra.

Utazásunk első napján Lipcsében, a Tamás-templomban jártunk. Itt található Johann Sebastian Bach síremléke és a híres Sauer-, valamint a Bach-orgona. A templom gyönyörű volt és orgonaszót is hallgathattunk. Nagyon megható volt, amikor közösen elénekeltük a templom falai között az Erős vár a mi Istenünk kezdetű himnuszunkat.

Késő este érkeztünk a szállásunkra, egy diakonus központba, másnaptól azonban már egy berlini középiskolában kaptunk szállást és ellátást. Természetesen itt is imádsággal és énekekkel indult minden napunk, közösen hálát adtunk a jó Istennek, hogy itt lehetünk, és hogy a hosszú úton megtartott minket.

Szerdán délelőtt Potsdamba látogattunk. Itt megcsodálhattuk a Sanssouci-kastélyt és a parkját, délután pedig Berlinben a Kirchentag felejthetetlen nyitó istentiszteletén vettünk részt.  Felemelő élmény volt.  Mi a Brandenburgi Kapunál felállított óriási színpad közelében álltunk.

„Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük” – idézték fel a 139. zsoltár szavait. A résztvevők megfordulva, egy felállított hatalmas kereszt felé fordulva mondták el a Miatyánkot.

Az istentisztelet után találkoztunk a Kirchentagon részt vevő magyar csoportokkal is. Itt is megélhettük azt, hogy a hazától távol milyen jó evangélikusnak lenni a hitünket ilyen csodás körülmények között is gyakorolni.

A Kirchentagon több mint 2500 előadás és program közül lehetett válogatni, így könnyen a bőség zavarába kerülhetett az ember, amikor választania kellett. De úgy érzem nekünk ez sikerült. A különböző sátraknál megálltunk, és rácsodálkoztunk az ezernyi lehetőségre, amelyet Luther Márton és a reformáció jelentett és jelent ma is. Fiatalok és önkéntesek ezrei dolgoztak azon, hogy tartalmas, élményekben gazdag programokon vegyünk részt. A kitűnő szervezésnek köszönhetően, sikerült túlélni a reggeli csúcsot és nem utolsó sorban végig biztonságban éreztük magunkat.

A következő napokon Szomju Tamás szakszerű vezetésével megismerkedtünk Berlin nevezetességeivel. Végigsétáltunk az Unter den Lindenen és a berlini fal mellett. Voltunk a Pergamon múzeumban, a tv-toronyban és a Reichstagban is. Jártunk az Alexanderplatzon, a Potsdamer Platzon és a Berlini Dómban, ahol  istentiszteleten vettünk részt. Elérzékenyülve ismertük fel és énekeltük a nálunk is ismert énekeket. Felkerestük a Wilhelm Császári Templomot, amelyet bombatalálat ért. Ebben az állapotban konzerválták a festményeket, a mozaikokat. Egyedülálló félelmetes látványosság. Ezen a helyen imádsággal emlékeztünk meg azokról az áldozatokról, akik tavaly december 19-én a terrortámadásban vesztették életüket. Itt találkozhattunk Szabó János evangélikus tábori lelkésszel és Lázár Zsolt esperessel is.

Szombaton indultunk Torgauba, a hercegek, grófok és Bóra Katalin városába. Felkerestük azt a templomot, ahol Katalin asszony nyugszik. Itt is egy szép zenei élményben volt részünk: egy férfikórus énekét hallhattuk. Megnéztük az emlékszobát és a vártemplomot, az első evangélikus templomot Németországban, melyet Luther ötlete alapján építettek, ő és maga szentelte fel 1544-ben.

Vasárnap reggel hagytuk el ezt a csodálatos várost, ahol minden a hitről, a szeretetről és a reménységről szólt.

Hazafelé Prága fő nevezetességeit is sikerült felkeresni.

Ez az utazás a Mindenható Istennel való nagy találkozás is volt. A berlini Kirchentag segített bennünket abban, hogy átélhettük: életünk minden pillanatában velünk van, segít nekünk, aggódva nézi, hogy mi történik velünk. Köszönjük, hogy megtartott és haza is vezetett minket.

Hálánkat fejezzük ki a szervezőknek, Szakos Csaba lelkésznek, feleségének Zíliának és Szomju Tamásnak e csodálatos út lelki gazdagságáért.