A hatalmas területen rendkívüli biztonsági intézkedésekre volt szükség, mindenkinek meg kellett mutatnia a csomagját belépés előtt. A fényképezőgépeket egyesével átvizsgálták, még kutyát is igénybe vettek a fotóstáskák ellenőrzéséhez. Az istentisztelet az Elba partján, egy hatalmas területen zajlott, de kivetítőkön még a leghátul maradtak is nyomon követhették a színpadon zajló eseményeket.

Dr. Heimrich Bedford-Strohm a Németországi Protestáns Egyház vezetője, bajor evangélikus tartományi püspök, dr. Markus Dröge a vendéglátó tartományi egyház (EKBO) berlini püspöke, valamint Ilse Junkermann magdeburgi tartományi püspök (EKM) vettek részt. Az imádságban Peter Jörgensen berlini szabadegyházi vezető, Dieter Lomberg zsinati elnök és Thomas Sternberg a Német Katolikusok Központi Bizottságának elnöke vettek részt.

Thabo Makgoba a Dél-Afrikai Anglikán Egyház érseke prédikációjában Luther reformációját többnek értékelte pusztán teológiai változásnál, s hozzátette, hogy ez a jelenlegi szociológiai és politikai fejlődésünk számára is meghatározó momentum volt, sőt lehetőséget kínál arra is, hogy a következő 500 évre egy ispiráló orientációs rendszert adjon számunkra.

Hágár bibliai története az ószövetségből adta az idei egyházi napok „Te látsz engem” mottóját, amely az afrikaiak számára is egy DNS-be beivódott történelmi és jelenlegi tapasztalat is. A fekete bőrű embereknek sajnos sokféle kontextusban kellett megtapasztalniuk, hogy az életük mennyit számít. De aztán eljött az idő, hogy az emberek már maguk Isten elé állhatnak és Hágár története inspirációt adhat arra, hogy ne csak vágyódjunk, hanem törekedjünk is arra, hogy életünket Isten szeretetének tükrévé tegyük.

Makgoba a közönség soraiban ülő fiatalokhoz is odafordult: „Halljátok meg a másik ember kiáltását és halljátok meg a bolygónk kiáltását is. Hallgassátok meg a másik embert úgy ahogyan Isten is meghallgatná őket.” Egyszer Martin Luther Kingnek is volt egy álma a világról, hogy egy napon a jelen minden nárcisztikus, nacionalista, izoláló határa el fog tűnni és ehelyett egy világméretű tudata lesz annak, hogy mi egy emberiséghez tartozunk, teljesen mindegy, milyen a bőrünk színe.”

A Kirchentag elnökasszonya Christina Aus der Au és Heinrich Bedford-Stohm az ELD vezető püpsöke is arra kérték a résztvevőket, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a másik emberre. Próbáljunk meg beszélni olyanokkal, akik nem szeretnének párbeszédet folytatni, még akkor is, ha ez megerőltető vagy sértéshez vezet, de mégis áttöri a verbális falakat és erőszakot - mondta Aus der Au, majd egy Luther parafrázissal folytatta: Keljünk fel és hagyjuk, hogy a találkozások megváltoztassanak bennünket. Itt állunk mi és mást akarunk. Most menjünk, hogy képesek legyünk másra is.

Bedford-Strohm az ökumenikus lépések fontosságára helyezte a hangsúlyt. 500 év elszigeteltség és elhatároltság után ki kell jelenteni, hogy a felekezetek közötti kirekesztettséget meg kell szüntetni és Krisztusban barátokká kell válnunk. Talán átélhetjük, hogy 2017 tapasztalataiból egy új generáció fejlődik majd ki, amely a hit újabb térnyerését segíti majd elő azzal, hogy minden embert odatartozónak tud majd.

Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök üdvözlő szavaiban még több közösségre szólította fel a keresztényeket. „Megérte Wittenbergben tartani ezt az ünnepi istentiszteletet, még akkor is, ha ez szervezésileg borzalmas nagy felhajtással járt” – mondta a reformációi jubileum nagykövetasszonya, Margot Käßmann.

„Ezt a nagy összegyülekezést átélni mindig mély benyomást tesz rám. Bár mindenkinek hosszú gyalogutat kellett megtennie ide, ráadásul mindezt iszonyúan forró hőmérsékleten, mégis vállalták a megpróbáltatásokat az emberek. Remélhetőleg mindenki úgy fogja érezni, hogy megérte számára az élmény a megpróbáltatásokat” – magyarázta Hartwig Bodman, a 2017-es reformációi megemlékezéseket szervező egyesület vezetője.

Az Elba parti reformációi ünnepség, Wittenbergtől délre minden bizonnyal a reformáció 500. évfordulójának nyarán hatalmas élmény volt mindenki számára, aki részt vett, de valószínű a tévékészülékek előtt ülő milliók számára is.

Hatezer fúvós jött el egész Németországból, hogy zenei hátteret biztosítsanak az istentiszteletnek. Gerhard Robbers a reformációi jubileum vezetőségének elnöke úgy vélte, hogy a számok nem jelentenek semmi, az eseménynek inkább a szimbolikus jelentőségét kell nézni. Az 500. jubileum már eddig is különbözött minden eddigi reformáció megemlékezéstől, hiszen nem csak nemzetközi, hanem ökumenikus is volt. Wittenbergből mindannyian kitekinthettünk a világra és az ökumenére. Wittenbergből jutott el a reformáció a világ minden tájára. Erről a hatásról volt szó a záró alkalmon.

Alexander Kaczmarek a Deutsche Bahn felelőse hangsúlyozta, hogy a vonatok vezényszóra érkeztek Wittenbergben. Minden vendég kellemes élményekkel távozott, nem volt torlódás, nem voltak teli tömött vonatok, hiszen ha elment az egyik, azonnal jött egy másik is, így nem érte meg tolakodni senkinek. A résztvevők fele sínen érkezett Wittenbergbe.

Az istentisztelet után Reiner Haseloff tartományi miniszterelnök és Torsten Zugehör wittenbergi főpolgármester is hangsúlyozta, hogy boldog és hálás, hogy minden ilyen zökkenőmentesen zajlott.

A következő Kirchentag két év múlva, június végén Dortmundban lesz.