– Mi jellemezte a kiindulási helyzetet? Milyen szempontok szerint döntött az önkormányzat az építési telek kiutalásakor?

– Az egyház az önkormányzattól felajánlott területre kért tőlem ajánlati terveket. Ez a terület azonban általános helyzetéből adódóan nem volt építési telek: egy lakótömb szélén lévő parkoló volt, amelyet az itt lakók nem használtak. Csak elvétve parkolt itt egy-két autó, tehát nem volt indokolt a terület fenntartása. Az önkormányzat építési telket szeretett volna kialakítani, a főépítész és egy másik tervezőcsapat városrendezési tanulmányt is készített róla.
Az 1990-es években, amikor a fővárosnál főépítész voltam, a történelmi egyházaknak templomépítésre lényegében ingyen adtak telket az önkormányzatok. Különösen az új lakótelepeken volt erre a lépésre szükség, ugyanis a rendszerváltás előtt nem épülhettek itt templomok. De az egyházak nem a legjobb telkeket kapták, sokszor maradék telkeket vagy a település szélén álló területeket ajánlottak fel nekik. A lakótelepek nagy lélekszámú egységek Budapesten, több tízezer ember él bennük. Ebből azonban problémák adódnak, hiszen a nem súlyponti helyzet közlekedési gondokat okoz, vagy olyan területre épülnek a templomok, amelyeket korábban másként használtak az emberek. Meglátásom szerint ugyanakkor a templom az egyik legfontosabb középület, szinte minden középület őse, ami általában a templomból vált le.

– Az egyháznak tetszett a javasolt telek, vagy probléma adódott?

– Mi is megvizsgáltuk ezt az ezerháromszáz négyzetméter nagyságú telket az egyház részéről, és arra jutottunk, hogy mivel az építendő templom viszonylag kicsi, hatvan-nyolcvan embert képes majd befogadni, és a szükséges kiegészítő terekkel, lelkészlakással, irodával, mellékhelyiségekkel együtt is csak mintegy háromszáznegyven négyzetméter lenne, valamint legnagyobb magassága – a toronynál – nem haladná meg a környező lakóépületekét, ezért alkalmas lehet az építkezésre. A gyülekezet szeretett volna a működtetési források fedezésére kolumbáriumot létrehozni, amit mi egy darabig szerepeltettünk is a terveken, de aztán elvetettük egyrészt a csekély anyagi bevétel, másrészt a költséges beruházás miatt: a pinceszint létrehozása, az alapozás, talajvíz-szigetelés, lépcsőház, födém építése mind plusz terhet jelentett volna. Egyetlen problémát az alulhasznosított parkoló megszűnése okozott volna, de a telken belül biztosítottuk volna a látogatók számára a szükséges parkolóhelyek nagy részét, és még a telken kívül is lett volna parkolási lehetőség. Vizsgáltuk természetesen a költségkeretet, a teleknagyságot, a beépítési paramétereket is.

– Végül azonban megakadt a folyamat... 

– A problémát az jelentette, hogy lakossági tiltakozás érkezett az önkormányzathoz. A helyi lakosok tiltakozása sajnos egybeesett a választási időszakkal. Olyan érvek is elhangoztak, amelyek jórészt tájékozatlanságból fakadtak. Nem szerették volna például ha „temető” lenne a lakókörnyezetük mellett. Ezt, mint már említettem, nem is terveztük. Érezhető volt, hogy nem ismerték a templom méretét sem. Nem tudjuk egyébként, hogy az ellenzők vagy a támogatók voltak-e többségben, és végképp nem lett kommunikálva az sem, hogy mi mit szeretnénk, hiszen a tiltakozók szóbeszédre építették az egész ellenkezésüket. Hatásukra a kerületi vezetés visszalépett, és visszavonta a telek átsorolásának előterjesztését.

– Hogyan lehetett ebből a helyzetből továbblépni?

– Korábban felmerült egy másik helyszín is, az önkormányzat második lépésként ezt ajánlotta fel nekünk. A korábban rendelkezésünkre kínált Hargita utca helyett tehát a Homoktövis utca – Szilágyi út kereszteződésében elhelyezkedő saroktelek lett kijelölve.

– Milyen templomot tervezett?

– Az első helyszínre különböző tervváltozatok készültek, és végül éppen a kis méretek miatt a három funkciót jelképező négyzet összecsúsztatásával egy gyémántkristályszerű épület volt a tervem, aminek az volt a lényege, hogy a templomtér, a lelkészlakás, valamint az iroda és a kiszolgálóhelyiségek összessége kapcsolódjon össze, és egy „gyülekezeti” egységben legyen. Fémlemezekkel fedett háromszögekből álló sátor lett volna a templomtető.

– És a másik helyszínre ezt a templomot „át lehet helyezni”?

– Egészen más az a telek, a terveket egy az egyben nem lehet alkalmazni, így át kell majd dolgozni őket. A közműellátottsága is más a teleknek, és a környezete is egészen más lenne, a fák és a burkolt részek aránya is változna. A telek szélén húzódik a nagynyomású gázvezeték, továbbá a távvezeték, a víz és a szennyvízelvezetési lehetőség is messze van, amit el kell hozni idáig. Most készül a talajmechanikai vizsgálat, és sajnos azt tapasztaltuk, hogy két méter mélyen építési törmelék van, így az alapozás sem lesz könnyű. Térszervezési szempontból alkalmazni lehet az eredeti elgondolást, a telek tájolása is hasonló, de más karakterű templom lenne itt, mint amit az előző telekre terveztünk. Az előző helyszín panelek között lett volna, és előre determinált volt, hogy nemesebb anyagokat nem használhatunk, egyfajta „szerelt” jellege lett volna az épületnek. Itt viszont a tégla és a több fa használata látszik célszerűnek. Ez a telek kétezer-háromszáz négyzetméter nagyságú – az előzőnek mintegy a kétszerese –, a Külső Szilágyi útnál helyezkedik el, Káposztásmegyernek viszonylag a szélén. Északra van egy sportcsarnok, keletre a forgalmas Külső Szilágyi út. Ez egy elég nagy közlekedési tengely, villamossal, vasúttal, többsávos autóúttal, így elég erős a zajforrás. Délre nincsen semmi, messze tőle van a lakóterület. Nyugat felé a telek egyetlen szomszédja egy alacsony óvoda, amivel azonban nem zavarnák egymást, hiszen vasárnap, amikor a templom fő eseménye szokott lenni, az óvoda zárva van.

– Hogyan lehet megközelíteni a területet?

– Ez érdekes kérdés, hiszen egyfelől nincs a centrumban, mégis jól megközelíthető autóval, kerékpárral, busszal vagy villamossal. A telek fákkal benőtt, ezek azonban jórészt értéktelenek, többnyire szél vitte, magról nőtt akác- és nyárfák. A növényzetet zajvédelmi és esztétikai okokból részben meg akarjuk tartani, a kivágott fák helyére pedig újakat ültetünk majd. Egy erdei tisztáson álló templomot képzelek el, amely jól megbújik a fák mögött. Mivel a területen fokozott a zaj, ezért a zajvédelemről is gondolkodni kellene egy domb, fal vagy fák formájában. A gyermekek számára is biztosítanánk játszóhelyet. Ez a templom nem olyan lenne, ami méretével hirdeti a szakrális jellegét. Az egyetlen, ami kiemelkedne: az épület jellegét mutató torony lehetne. 

– Korábban a tiltakozók közül többen a harangozástól féltek. Indokolt ez?

– A harangtorony és a harangszó néhányak számára irritáló. Ezt nem tudom megérteni, hiszen a harangszó a világ egyik legkedvesebb hangja, nem beszélve a magyar vonatkozásáról. Különös emberi társadalom az, amelyet zavar a harang hangja... Mint már említettem, a tervezett templom közvetlen környezetében nincsenek lakások, és az evangélikus templomokban nem szoktak állandóan kongatni, csak az istentiszteletre húzzák meg a harangot. Itt egyébként is csak inkább egy jel, egy vizuális jelkép lenne a harangtorony.

– A gyülekezetnek voltak-e kérései a tervekkel kapcsolatban?

– A húsvétváró koncert után lehetett beszélgetni a tervekről, de az alapkéréseket az országos egyház és az újpesti gyülekezet fogalmazta meg felém, a káposztásmegyeri egyenlőre még csak egy missziói gyülekezet. Azzal kezdtem, hogy a kortárs templomokról tartottam számukra egy bemutatót.

– Milyen stádiumban van a telekről szóló megállapodás?

– Folyamatban van, az egyház szakemberei, építési szakértők, jogászok és az önkormányzat kezében.

– Úgy tudom, az állam is támogatja az építkezést. Milyen összegre rúg a beruházás?

– Százötvenmillió forint a tervezett bruttó összeg. Az építőipari árak nagymértékű megnövekedése miatt elképzelhető, hogy első körben bizonyos részek csak szerkezetkészen valósulnak meg, és a teljes kivitelezésük egy későbbi ütemben zárul majd le.

– Gondoltak-e valamilyen környezetbarát megoldásra, megújuló energiaforrások használatára?

– Napelem alkalmazására nem gondoltunk, lehetséges viszont, hogy a fűtést hőszivattyús megoldással fogjuk kivitelezni.

– Előreláthatóan mikor kezdődhet az építkezés?

– Két hete megszületett az önkormányzati elvi döntés, a megállapodás aláírása folyamatban van, ha ez megtörténik, kezdődhet, illetve folytatódhat a tervezés. Az építkezés megkezdéséről jelenleg korai még beszélni. Ha a tervek készen állnak, kitűzhetjük az időpontját.