A találkozót Zelenák József püspökhelyettes-esperes nyitotta meg. Elmondta, az egyesület lassan tizedik fennállását ünnepli, ez idő alatt számos helyen szerveztek olyan közéleti témák kapcsán vitafórumokat, amelyek fontosak a nemzeti értékek megőrzése és továbbadása érdekében.

Az esemény fővédnöke, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök hangsúlyozta: a kisebbségvédelem témája a Minority SafePack Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés kapcsán most ismét aktuális a mindennapokban, és ez a téma azt is világossá tette, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetére különböző országok különböző megoldásokat keresnek. „Ebben a bonyolult európai intézményrendszerben hol, kinél lehet a mi jogainkat érvényesíteni, és miért halljuk oly sokszor a közösségünket érintő konkrét ügyek, például a restitúciós folyamatok kapcsán is, hogy ebbe az EU nem szólhat bele, hiszen tagállami hatáskör?” – tette fel vitaindító kérdéseit Adorjáni Dezső Zoltán.

Sógor Csaba bevezetőjében elmondta, hogy amikor a két világháború után az európai vezetők rájöttek, hogy az erőszak nem, viszont egymás meggyőzése elhozhatja a békét, megegyeztek, hogy akik idetartoznak, azoknak milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. „Amiben úgy látták, hogy nem lesz megegyezés, az tagállami hatáskörben maradt, de a változás ezekben a folyamatokban is érzékelhető. Például kezdetben a mezőgazdaság témája tagállami hatáskör volt, ma már az EU-nak közös agrárpolitikája van. Mi azért dolgozunk, hogy a kisebbségvédelmi kérdésekbe is szóljon bele az EU, legyen egy olyan keretszabályozás, amely minden tagállam számára kötelező érvényű” – mondta az EP-képviselő, aki szerint a Minority SafePack aláírásával éppen azt demonstrálhatjuk, hogy az EU a nemzeti kisebbségek védelmét nem kezelheti kizárólag tagállami hatáskörként. Az RMDSZ-es politikus elmondta, ezzel az eszközzel az Európai Bizottságot lehet rábírni arra, hogy kezdeményezzen jogalkotást a nemzeti kisebbségek helyzete kapcsán, de ezzel párhuzamosan az Európai Parlamentben is zajlik a munka. „A mi feladatunk az, hogy a különböző parlamenti jelentések és állásfoglalások foglalkozzanak a nemzeti kisebbségek kérdésével, így próbáljuk jó belátásra téríteni az EU »rossz tanulóit«, köztük Romániát is” – mondta.

„Abban hiszünk, hogy ha a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a különböző nemzetiségek nyelvükben, hitükben, kultúrájukban meg tudjanak maradni, az kihat a szomszéd országokra is. Amiatt, hogy a magyar nemzetiségi politika jó, ma már javuló a szlovákokkal és a szerbekkel is a kapcsolat” – mondta Soltész Miklós. Kifejtette: bíznak benne, hogy a román vezetés is észreveszi, hogy a két ország nem egymás ellenfele és ellensége kell legyen, sokkal inkább össze kell kapaszkodni, mert nagy a baj Európában. „Ha ebben végre Romániával is egyet tudnánk érteni, akkor sokkal egyszerűbb lenne a nemzetiségi kérdéseket is megoldani. Sokszor teljesen érthetetlen módon próbálják saját politikájukat az itteni magyarokra ráerőltetni, ahelyett, hogy értékként, egy hatalmas kincsként tekintenének a romániai magyarságra” – fogalmazott az államtitkár, aki hisz abban, hogy enyhülni fog ez a politika, és mielőbb sikerül felismerniük a románoknak is, hogy egymásra vagyunk utalva.