A ke­resz­tény­ül­dö­zést leg­töb­ben a tör­té­ne­lem rég le­zárt fe­je­ze­té­nek te­kin­tik, és az Eu­ró­pai Unió „to­le­ráns és po­li­ti­ka­i­lag kor­rekt” or­szá­ga­i­ban ez így is van. A vi­lág szá­mos tér­sé­gé­ben vi­szont a ke­resz­té­nyek zak­la­tá­sa, el­ül­dö­zé­se és le­gyil­ko­lá­sa a 21. szá­zad­ban is a szó szo­ros ér­tel­mé­ben vett vé­res va­ló­ság.

Pa­kisz­tán­ban még a múlt szá­zad nyolc­va­nas éve­i­ben ve­zet­te be Zia­ul Hak tá­bor­nok-dik­tá­tor az úgy­ne­ve­zett „is­ten­ká­rom­lás-tör­vényt”, amely alap­ve­tő­en kor­lá­toz­ta, il­let­ve el­le­he­tet­le­ní­tet­te a sza­bad val­lás­gya­kor­lást. A musz­lim több­sé­gű ál­lam­ban a ke­resz­tény hit nyil­vá­nos fel­vál­la­lá­sa is oly­kor is­ten­ká­rom­lás­nak szá­mít. Ele­in­te még élet­fogy­tig­la­ni bör­tönt is ki­szab­hat­tak a tör­vény meg­sér­tő­i­re, 1992-től vi­szont ki­zá­ró­lag a leg­sú­lyo­sabb íté­let, a ha­lál­bün­te­tés al­kal­maz­ha­tó. Bí­ró­ság­ra pe­dig nincs is min­dig szük­ség: Pan­dzsáb tar­to­mány ke­resz­tény kor­mány­zó­ja és a szö­vet­sé­gi kor­mány egyik mi­nisz­te­re is bru­tá­lis me­rény­let ál­do­za­ta lett. Je­len­leg mint­egy há­rom­száz ke­resz­tény hí­vő szen­ved is­ten­ká­rom­lás vád­já­val a pa­kisz­tá­ni bör­tö­nök­ben.

Mind­ezt a kon­fe­ren­cia fő­elő­adó­ja tár­ta a je­len­lé­vők elé. A je­len­leg már Ang­li­á­ban élő Asif Mall Pa­kisz­tán­ban nőtt fel és vált el­kö­te­le­zett ke­resz­ténnyé. Mint az ül­dö­zött ke­resz­té­nye­ket se­gí­tő nem­zet­kö­zi szer­ve­zet, a Re­le­a­se In­ter­na­ti­o­nal mun­ka­tár­sa el­ső elő­adá­sá­ban azon­ban nem­csak a Pa­kisz­tán­ban, ha­nem a Kö­zel-Ke­let és Af­ri­ka szá­mos or­szá­gá­ban tom­bo­ló ke­resz­tény­ül­dö­zés­ről is szólt.

Egyip­tom­ban, In­do­né­zi­á­ban, Ma­laj­zi­á­ban, Szu­dán­ban ad­mi­niszt­ra­tív esz­kö­zök­kel szo­rít­ják ki a ke­resz­tény hi­tet. Egyip­tom­ban a sze­mé­lyi iga­zol­vány­ban is sze­re­pel a fe­le­ke­ze­ti ho­va­tar­to­zás, a ke­resz­tény hit­re va­ló át­té­rést bör­tön­nel bün­te­tik, míg Ma­laj­zi­á­ban az UNI­CEF ál­tal az ok­ta­tá­si há­ló­zat fej­lesz­té­sé­re ado­má­nyo­zott pénzt musz­lim val­lá­si is­ko­lák ala­pí­tá­sá­ra hasz­nál­ják.

Ni­gé­ri­á­ban a Bo­ko Ha­ram szél­ső­sé­ges musz­lim moz­ga­lom több ke­resz­tényt ölt meg, mint az al-Ka­i­da és a tá­l­ibok össze­sen – az or­szág északke­le­ti ré­szén már nép­ir­tás­ról kell be­szél­nünk.

Sza­úd-Ará­bi­á­ban és Bru­ne­i­ben az isz­lám val­lá­si tör­vény­ke­zés, a sa­ria van ér­vény­ben, amely min­den nem musz­lim hí­vőt ha­lál­lal bün­tet, ha nem tér át.

* * *

Az el­ső elő­adás után a Bap­tis­ta Sze­re­tet­szol­gá­lat nem­zet­kö­zi igaz­ga­tó­ja, Gál Dá­vid hív­ta fel a fi­gyel­met a Je­zsu­i­ta Sze­re­tet­szol­gá­lat mun­ka­tár­sá­ra, Ale­xis Prem Ku­mar­ra, akit idén jú­ni­us­ban ra­bol­tak el tá­lib ka­to­nák Af­ga­nisz­tán­ban, és az­óta sincs hír ró­la.

Gál a kis­cso­por­tos imák­hoz há­rom té­mát ja­va­solt: az ül­dö­zött ke­resz­té­nyek ma­rad­ja­nak erő­sek hi­tük­ben; az ül­döz­te­té­sek el­le­né­re ta­pasz­tal­ják meg Is­ten sze­re­te­tét; bo­csás­sa­nak meg az őket ül­dö­zők­nek és a nyu­ga­ti ke­resz­tény­ség­nek…

Az ima után az Öku­me­ni­kus Se­gély­szer­ve­zet nem­zet­kö­zi pro­jekt­igaz­ga­tó­ja, Bá­lint Gá­bor szá­molt be meg­rá­zó ira­ki ta­pasz­ta­la­ta­i­ról. Az Isz­lám Ál­lam (ISIS) szél­ső­sé­ges moz­ga­lom az or­szág nagy ré­szét el­fog­lal­ta. Az észa­ki, kur­dok lak­ta ré­szen a más­fél mil­lió me­ne­kült el­lá­tá­sa a leg­na­gyobb prob­lé­ma, volt olyan öt-hat­ezer fős vá­ros, aho­vá ti­zen­öt­ezer em­ber ér­ke­zett. Itt a Mo­szul­ból és a Ni­ni­vei-fenn­sík­ról el­ül­dö­zött egy­há­zi ve­ze­tők szer­ve­zik a me­ne­kült­tá­bo­ro­kat.

A szír és a káld ka­to­li­kus püs­pök, il­let­ve az ör­mény or­to­dox val­lá­si ve­ze­tők temp­lo­mok­ban, csa­lá­dok­nál, sá­tor­tá­bo­rok­ban és is­ko­lák­ban pró­bál­ják el­he­lyez­ni a ha­tal­mas em­ber­tö­me­get.

A sok­szor csak a raj­tuk lé­vő ru­há­ban el­me­ne­kült em­be­rek kö­zött nem volt rit­ka az éhe­zés és a ki­lá­tás­ta­lan­ság mi­at­ti ön­gyil­kos­ság sem. Kü­lö­nö­sen az idő­sek és a kis­gyer­me­kek van­nak ve­szély­ben. A leg­fon­to­sabb meg­ol­dan­dó fel­adat most a tél­re va­ló fel­ké­szü­lés.

A tér­ség­ben 2,5 mil­li­ó­ra be­csü­lik a me­ne­kül­tek szá­mát, az ENSZ sze­rint az el­lá­tá­suk­hoz szük­sé­ges fel­sze­re­lés hat­van szá­za­lé­ka áll ren­del­ke­zés­re. Az ira­ki kurd kor­mány, amely már ki­épí­tet­te az ön­ál­ló kurd ál­lam inf­ra­struk­tú­rá­ját, tá­mo­gat­ja a ke­resz­tény me­ne­kül­te­ket és a temp­lo­mok épí­té­sét – ez rit­ka po­zi­tív pél­da egy musz­lim kor­mány­tól. Az Öku­me­ni­kus Se­gély­szer­ve­zet az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csá­nak fel­ké­ré­sé­re az ül­dö­zöt­tek sze­mé­lyes be­szá­mo­lói és hely­szí­ni szem­le alap­ján aján­lást fo­gal­ma­zott meg az ENSZ Em­be­ri Jo­gok Ta­ná­csá­nak a me­ne­kül­tek el­lá­tá­sá­ról.

Bá­lint Gá­bor elő­adá­sa után Hor­váth Ist­ván imád­ko­zott az ira­ki me­ne­kül­te­kért, és gyűj­tést is in­dí­tott; a gyűj­tött összeg az Öku­me­ni­kus Se­gély­szer­ve­ze­ten ke­resz­tül jut el a rá­szo­ru­lók­hoz.

* * *

Is­mét Asif Mall kö­vet­ke­zett, aki ez­út­tal a ke­resz­té­nyek kö­te­les­sé­ge­i­ről és fe­le­lős­ség­vál­la­lá­sá­ról be­szélt. A hí­vők tá­jé­ko­zott­sá­gá­nak nö­ve­lé­se, lá­tó­kö­rük tá­gí­tá­sa vé­gett a mé­dia­mun­ka ha­té­kony­sá­gá­nak nö­ve­lé­sét ja­va­sol­ta, pél­da­ként em­lít­ve a kö­zös­sé­gi mé­di­át, a se­gély­szer­ve­ze­tek hír­le­ve­le­it és a hír­por­tá­lo­kat. Ez­ál­tal le­het a szé­le­sebb köz­vé­le­mény fi­gyel­mét is fel­hív­ni az ül­dö­zött ke­resz­té­nyek hely­ze­té­re. A po­li­ti­kai nyo­más­gya­kor­lás kez­de­mé­nye­zé­se is rend­kí­vül fon­tos, meg kell ke­res­ni a ke­resz­tény or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­ket, kor­mány­ta­go­kat, pe­tí­ci­ó­kat szer­vez­ni a rész­vé­te­lük­kel. Mall kap­cso­lat­ban áll brit, ka­na­dai, nor­vég és auszt­rál po­li­ti­kus­sal, akik fel­vál­lal­ták a ke­resz­té­nyek ügyét.

A pénz­ügyi se­gít­ség­nyúj­tás mel­lett a Re­le­a­se In­ter­na­ti­o­nalen és más szer­ve­ze­te­ken ke­resz­tül van le­he­tő­ség sze­mé­lye­sen meg­lá­to­gat­ni a szí­ri­ai, ira­ki, pa­kisz­tá­ni ke­resz­té­nye­ket, de ugyan­ilyen fon­tos a ma­gyar­or­szá­gi me­ne­kült­tá­bo­rok­ban (pél­dá­ul Bics­kén) el­he­lye­zett ke­resz­tény me­ne­kül­tek tá­mo­ga­tá­sa is.

A ne­gye­dik elő­adás előtt Da­ni Esz­ter, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Zsi­na­ti Hi­va­ta­la misszi­ói iro­dá­já­nak ve­ze­tő­je imád­ko­zott, majd Asif Mall a kon­fe­ren­cia leg­fon­to­sabb üze­ne­tét tol­má­csol­ta: nem­csak re­ak­tí­van, utó­lag ve­he­tünk részt a ke­resz­tény­ül­dö­zés eny­hí­té­sé­ben, a fő cél, hogy pro­ak­tí­van, meg­elő­ző mó­don lép­jünk fel. Az elő­adó Esz­ter köny­vé­ből vett pár­hu­zam­mal ír­ta le ezt a stra­té­gi­át, az úgy­ne­ve­zett „Mor­do­kaj-köz­be­avat­ko­zá­so­kat”, ame­lyek­nek alap­ve­tő cél­juk az, hogy a kereszté­nyek elleni támadásokat meg­aka­dá­lyoz­zák. Mall pa­kisz­tá­ni pél­dák­kal tá­masz­tot­ta alá ér­ve­lé­sét: van, ahol si­ke­rült a he­lyi ka­to­na­sá­got a ke­resz­té­nyek vé­del­me ér­de­ké­ben moz­gó­sí­ta­ni és így el­ke­rül­ni a vér­on­tást.

Fel kell ku­ta­tunk Is­ten ügyé­nek szó­szó­ló­it, a mo­dern kor po­ten­ci­á­lis Mor­do­ka­ja­it, avagy „mer­jen min­den­ki Mor­dokaj­já vál­ni!” – hang­zott a kon­fe­ren­cia vé­gén a fő­elő­adó üze­ne­te. Ezt a bá­to­rí­tást szó­lal­tat­ta meg B. Pin­tér Már­ta lel­kész­nő is, aki ál­dás­sal bo­csá­tot­ta út­já­ra a né­pes, mint­egy száz­fős hall­ga­tó­sá­got, s az al­ka­lom összeg­zé­se­ként az öku­me­ni­kus vi­lág­ima­nap jól is­mert jel­mon­da­tát – „In­for­mál­va imád­koz­ni és imád­koz­va cse­le­ked­ni” – he­lyez­te a szí­vek­re.