Fabiny Tamás a Jn 15, 12–15 alapján tartott áhítatában kiemelte, hogy bár „egymást testvérnek szoktuk szólítani, de Jézus szava nyomán barátnak is hívhatjuk egymást”. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke felelevenítette Dávid és Jonatán barátságát, míg az Újszövetségből Jézus példáját. „Máté evangéliumában Jézust a bűnösök és vámszedők barátjának nevezik” – fogalmazott a püspök, kifejtve, hogy „akiket mindenki ellenségnek tekint – a vámszedőket és a bűnösöket –, azokat Jézus a barátjává fogadja. Ezzel pedig azt valósítja meg, amit maga Isten is tesz: a vele szemben álló, az ellene háborút folytató embert lefegyverzi, megszelídíti, a maga oldalára állítja, vagyis barátjává teszi.” Fabiny Tamás hangsúlyozta, hogy az egyház feladata kettős: „minden tanítvány éljen boldogan és büszkén mint Krisztus barátja. Másrészt igyekezzünk egymást is baráttá tenni.”

Az egyházmegyei felügyelőket ezután Prőhle Gergely köszöntötte. A Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője beszédében a jövő évi népszámlálásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az erre való felkészülés komoly missziós és evangelizációs lehetőséggel bír. Jézus missziói parancsára utalva az országos felügyelő elmondta: „Próbáljuk meg mindazokat tanítvánnyá tenni, akik környezetünkben vannak.” Prőhle Gergely ezen túl az immáron kormányhatározatban is rögzített, egyházunk és az állam között létrejött szerződéssel kapcsolatban ismertette, hogy számos parókia, gyülekezeti ház és óvoda fog a közeljövőben egyházunkban megújulni, korszerűsödni vagy épülni.

A Magyarországi Evangélikus Egyház Népszámlálás 2021 elnevezésű kommunikációs kampányának fő irányelveiről Zászkaliczky Anna számolt be. Az országos iroda kommunikációs referense elmondta, hogy egy professzionális kommunikációs céggel való együttműködés formájában valósítják meg a népszámlálásra történő a felkészülést. A kampány októberben egyházunk püspökeinek megszólalásaival indult. A kampánynak két célcsoportja lesz: az ébresztésre várók, vagyis azok az evangélikusok, akiknek van valamilyen kötődésük az evangélikus egyházhoz, de a vallási identitásuknak ez nem domináns részét képezi. A másik célcsoport az egyházhoz aktívan kötődőket jelenti, akiken keresztül meg lehet szólítani az ébresztésre várókat. „Azzal, hogy szerepvállalásra kérjük saját tagjainkat, valójában saját hálózatunkat erősítjük. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyház szélesebb körben való láthatóvá tétele megtörténjen, s hogy új tagokkal bővülhessünk” – fogalmazott Zászkaliczky Anna.

„A népszámlálás elsősorban missziós lehetőség és feladat” – mondta Építsünk hálózatot – adatalapú programterv címmel tartott előadásában Fábri György. Az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője a 2011-es választói népjegyzék és népszámlálás egymással összehasonlított adatait ismertette. A kerületi felügyelő elmondta, hogy az elmúlt tíz évben mintegy nyolcvanezren kerültek kapcsolatba kauzális szolgálatok során az evangélikus gyülekezetekkel. Fábri György ismertette, hogy oktatási intézményeinkbe közel nyolcezer evangélikus gyermek jár, és hozzávetőlegesen nyolcszázötven evangélikus pedagógus szolgál. Ezen számok ismeretében a Fábri György a személyes hitbéli identitás további erősítésére és annak missziói és megszólító erejű kisugárzására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „evangélikusságunk megvallása része a hitgyakorlatunknak.”

Az Evangélikus Kórház előkészítéséről és annak hátteréről Kondor Péter számolt be. A Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a betegellátás gondolata már a 20. század első felében is felmerült az egyházban, annak előkészületei akkor el is kezdődtek, de a FÉBÉ feloszlatásával és az államosítással ez akkor nem valósulhatott meg. A rendszerváltást követően evangélikus egészségügyi intézmény létrehozásáról az állam és egyház között először 2002-ben történt egyeztetés. Ennek előkészítésére és operatív irányítására Cserháti Péter lett felkérve. 2018-ban kormányhatározatban lett rögzítve a kórházalapítás. Az intézmény szakmai profiljáról Kondor Péter elmondta: járóbeteg-ellátást biztosító szakrendelők és vizsgálók; egynapos beavatkozások elvégzésére műtőegység; kórházi fekvőbeteg ellátás százötven ággyal; szakmai-specifikus betegosztály; valamint krónikus pszichiátria nappali kórházi ellátás fogja jellemezni.

Az állammal kötött megállapodás megvalósításának folyamatáról ismét az országos felügyelő számolt be. Prőhle Gergely ismertette: hosszas előkészítés eredménye, hogy olyan ügyek lesznek támogatva, amik átgondoltak, a gyülekezetek teherbíró képességét figyelembe veszik, a tágabb közösség számára is hasznos projekteknek tekinthetők. Az országos felügyelő elmondta, hogy a parókiák és közösségi terek felújításán túl az elkövetkezendő években számos evangélikus óvoda fog korszerűsödni vagy indulni. Prőhle Gergely a beruházásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mindez nem az intézménybővítésről szól, hanem „az új vagy korszerűsödő intézmények a gyülekezetek és evangélikus közösségek megerősítését szolgálják.”

A konferencia Szemerei János Zsolt 23,4 alapján tartott áhítatával zárult. A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke a COVID–19-re utalva kiemelte, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli felismerést eredményezhet: „Az ember megtapasztalja, hogy az emberi segítség nagyon szerény. Statisztikák alapján a segítség jelen pillanatban belülről jön, a járványügyi megelőző intézkedéseken túl elsősorban az immunrendszernek köszönhető. Az immunrendszert – úgy ahogy testünket – Istentől kaptuk.” Szemerei János elmondta: „A betegség megmutatja, hogy Isten szeretete mellettünk áll és hordoz bennünket.”

A konferencia során elhangzó előadásokhoz az egyházmegyei felügyelők részéről számos konstruktív hozzászólás érkezett.