„Az ön jelenléte és részvétele a Lundban tartott közös reformációi emlékezésen drága ajándék volt számunkra. Ez egy jelentőségteljes fordulópont volt, amelyen ma a katolikusok és lutheránusok állnak: a múlt konfliktusai többé nem határozzák meg kapcsolatainkat, hanem csak az egység, amely a Szentlélek ajándéka” - nyilatkozta az elnök. Ferenc pápa is a lundi reformációi megemlékezésre tért ki feleletében: „Fontos volt, hogy mi először imádság formájában találkoztunk egymással, mert a a hívek egységének adománya nem emberi vállalkozások eredményeiben gyökerezik és abból virágzik, hanem csakis Isten kegyelme által. Csak az imádságban tudunk egymással törődni. Az imádság a hajtóerőnk, üzemanyagunk a teljes egységhez vezető utazáson.” Üdvözlő szavai után Ferenc pápa minden jelenlévőt arra hívott, hogy mondják el együtt a Miatyánkot. 

Filibust, a Nigériai Krisztus Lutheránus Egyház érsekét elkísérték az audienciára a világszövetség hét régiójának alelnökei is, valamint dr. Martin Junge főtitkár és az evangélikus közösség irodájának munkatársai. Az LVSZ elnöke megállapította, hogy bátorító, amikor a világ minden részéből olyan tudósítások érkeznek hozzá, amelyek arról szólnak, hogy helyi szinten ökumenikus istentiszteletekkel és új formákban tettek bizonyságot a hívek. Mindezek pedig abból fakadnak, hogy a két felekezet tagjai közösen emlékeztek meg a reformáció ünnepéről az elmúlt évben. „Dicsérjük Istent ezekért az adományokért!” - tette hozzá.

Mint ismeretes, 2016 októberében Malmöben a két felekezet tagjai arra is elkötelezték magukat, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket a szükséget szenvedők megsegítésében. Filibus beszédében utalt arra is, hogy Kolumbiában ennek szellemében már az LVSZ világszolgálata és a Katolikus Karitász együtt dolgozik és feltételezhetően együtt is fog dolgozni. „A Krisztus testében való egység ott mélyen megmutatkozik, amikor át tud formálni bennünket, hogy a szeretet kettős parancsának értelmében élhetünk” - tette hozzá.

Ferenc pápa szerint konkrét lépéseket kell tenni és ki kell tárni karjainkat, hogy Jézus közelebb jöhessen. „Ez azt jelenti, hogy a szegények és az alacsonyan lévők felé mindig is irgalommal teljesen kell odafordulnunk.” Filibus szerint a lundi közös reformációi megemlékezés a reménység új jelét mutatta a vegyes felekezetű családok számára, akik egyébként életük minden részét megosztják egymással, csak épp Jézus testét és vérét nem tudják együtt venni az úrvacsorai asztalnál. A lutheránus–katolikus párbeszédnek a jövőbeli munkában arra kellene koncentrálnia, hogy a „lelkigondozásra irányuló ökumené” szellemében történjen a cselekvés, és „közös elhívásunkból adódóan együtt járjunk a hívekkel, hallgassuk meg élettörténetüket és imádságban tisztázzuk azt, mire hívja el Isten az egyházat. Közösen részesülünk Isten adományaiból, amelyekkel népét akarja erősíteni.” A közös úrvacsora tehát „nem csak közös utunk egyik célja, hanem kapcsolatunk egyik gondja és a hit útján való járásunk tápláléka is,” különösen a vegyes felekezetű családokban - hangsúlyozta Filibus.

A közös katolikus–lutheránus reformációi megemlékezés által újfajta módon köteleződött el egymás iránt a két felekezet - hangsúlyozta az elnök. „Ráléptünk a konfliktustól a közösségig megfordíthatatlan útjára, és nem akarjuk abbahagyni az ezen való járást.” Ferenc pápa válasza szerint „arra lettünk elhívva, hogy figyelmesek legyünk a kísértésekkel szemben, amelyek a megállásra akarnak késztetni az úton. A szellemi és az egyházi életben visszaesünk, ha megállunk.”

Mint ismeretes, Filibust 2017 májusában az LVSZ 12. nagygyűlésén választották meg elnöknek a namíbiai Windhoekben. A nagygyűlés akkor alelnököket is választott, akik a régiók felelősei is egyben, név szerint: dr. Jeannette Ada Epse Maina (Afrika), Desri Maria Sumbayak (Ázsia), Urmas Viilma (Közép- és Kelet-Európa), Astrid Kleist (Közép- és Nyugat-Európa), Antje Jackelén (északi országok), dr. Nestor Friedrich (Latin-Amerika és a Karib-térség) és Elizabeth A. Eaton (Észak-Amerika).