Az éneklés ünnepe ragyogó őszi napfényben – Kórustalálkozó az Északi Evangélikus Egyházkerületben

Az éneklés ünnepe ragyogó őszi napfényben – Kórustalálkozó az Északi Evangélikus Egyházkerületben

Share this content.

Szöveg: Remenár Krisztina, fotó: dr. Roncz Béla, Nagy Dávid
Aszód – Hármas eseményt tartottak 2016. október 22-én az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziumban: a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete gyülekezeti énekkarainak találkozóját, az országos kórustalálkozóra készülve válogatót, valamint a 2016. évi korálünnepet.

A programot dr. Roncz Béla – a gimnázium igazgatója, valamint az Észak-Pest Megyei Egyházmegye felügyelője –, dr. Ecsedi Zsuzsa – az esemény felelős szervezője – és dr. Fabiny Tamás püspök köszöntő szavai nyitották meg. Mindhárman fontos gondolatokat osztottak meg a jelenlevőkkel, a köszöntések között pedig a házigazda intézmény kórusa szolgált énekével, Szabó Andrásné vezetésével.

Dr. Roncz Béla az iskolai kórusok szolgálatában a legfontosabbnak a missziós feladatot látja, emellett arra is utalt, hogy az egyházkerület hat egyházmegyéje közül az észak-pesti a leggazdagabb egyházi kórusok működése szempontjából. Jól látszott ez a részvételi arányokon is: a megjelent 17 kórus közül (közel 350 fő) tíz érkezett az ő felügyelete alá tartozó egyházmegyéből.

Dr. Ecsedi Zsuzsa a kóruséneklés közösségalkotó szerepéről beszélt, valamint felolvasta Luther Márton Frau Musica című versét, amelyből kiderül, hogy a zene elűzi a gonoszat, és vigasztalást ad nehéz időszakban. A megszervezett esemény jó lehetőséget adott a különböző kórusok tagjainak az egymással való megismerkedésre; de az utalást gyülekezeti szintre vonatkoztatva is érthetjük: egy gyülekezeti kórusban való éneklés is közösségteremtő hatású, és a mai világban mindenkinek szüksége van arra, hogy saját gyülekezetének tagjait is jobban megismerje.

Dr. Fabiny Tamás szavait Ecsedi Zsuzsa tolmácsolta: püspök úr köszöntésének egyik fő gondolata szerint a reformáció kulturális kincseinek gondozása felvirágoztathatja a gyülekezeti életet. Ehhez szorosan kapcsolódott Mekis Ádám házigazda esperes záróáhítata, amelyben a hagyományok ápolásáról beszélt: arról a feszültségről, hogy azok az énekek, szokások, népviseletek, amelyek egy korábbi korhoz tartoztak, már mennyire nem egyeztethetők össze a mai mindennapokkal. Viszont kiemelte azt, hogy éppen az egyházi zene, a korálének az, amit anélkül is továbbadhatunk az újabb generációknak, hogy azt elavultnak, a mai korba nem illőnek éreznék.

Az egész napos esemény három fő részből állt: a délelőtti időszakban tíz kórus muzsikáját hallhatták a jelenlévők – ebből egy kórus már a 2017. év országos kórustalálkozó válogatója keretében énekelt. A délelőtt lezárásaként Gárdonyi Zoltán Hála-kánonja csendült fel az összes jelenlévő ajkáról, Simon Barbara vezetésével.

A második délutáni szakaszban hét énekkar vett részt, ők egy kivételével mindannyian a válogató megmérettetésének súlyát is magukkal vitték, ennek ellenére mindegyik kórus kiegyensúlyozott előadással ajándékozta meg a hallgatóságot (a részletes műsor külön fájlban megtekinthető).

A nap harmadik része időben rövidebb volt ugyan az azt megelőző két blokknál, viszont jelentősége nem csekélyebb azokénál. Az idei korálünnep középpontjában két húsvéti korál állt: a Krisztus feltámadt (EÉ 213) és a Jézus, Megváltónk sírba szállt (EÉ 215); e két ének keretezte Mekis Ádám fent említett igei szolgálatát. Az énekek – Bence Gábor és Ecsedi Zsuzsa vezetésével – versszakonként különböző módokon szólaltak meg; az egyesített kórus Sulyok Imre Krisztus feltámadt című kórusművét adta elő. Az énekkíséretben – Johann Gyula és Haga Kálmán szervezésének köszönhetően – egy tizenöt főből álló rézfúvós együttes vett részt. Ők egyébként az egész nap zenei eseményét végigkövették, és bizonyos pontokon tovább színesítették. Az énekeskönyvi korálok feldolgozásai mellett Antonín Dvořák D-dúr miséjének Gloriáját és Johann Sebastian Bach egy indulóját is előadták.

A nap során elhangzott kórusművek repertoárja a zenetörténet egészét átfogta, a gregoriántól kezdve egészen a kortárs zeneszerzők műveiig minden zenetörténeti kor képviseltette magát. Az előadói apparátusok is változatosságot mutattak: bár a legtöbb kórus vegyes kari felállásban énekelt, Albertiből egy női kar is érkezett, több kórust pedig különböző hangszerek kísértek.

Az eseményhez választott helyszín minden szempontból a lehető legalkalmasabb volt. Minden kórus részére biztosítottak egy tantermet, ahol beénekelhettek; a folyamatos mozgást az iskola aulájában egyszerűbben meg lehetett oldani, mint egy templomban – ez elősegítette a tervezett időbeosztás betartását –; emellett a nap közepén finom ebéd várta a megjelenteket.

A 2017. évi országos kórustalálkozó válogatójára hét kórus jelentkezett, ők hosszabb műsoridejű programmal álltak a közönség elé, közülük választott a háromfős zsűri. Dr. Kinczler Zsuzsanna, Kendeh Gusztáv és Szebik Attila egyetértett abban, hogy egy ilyenfajta kórustalálkozónak nem lehet feladata az összehasonlítás és rangsorolás. Mégis döntést kellett hozniuk, és a következő három kórust javasolták az országos kórustalálkozóra: a maglódi Magdala kórust (vezető: Simon Barbara), a kelenföldi evangélikus gyülekezet énekkarát (vezető: dr. Bence Gábor) és a miskolci Luther-kórust (vezető: Halmainé Ujvári Mária).

Reméljük, hogy e sokrétű esemény feltöltődést, új kapcsolatokat hozott gyülekezeti kórusainknak, amelyek tanulhattak is egymástól, és tapasztalatokat cserélhettek. Az országos találkozóra továbbjutottaknak pedig ezúton is gratulálunk!

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!