Nos, mivel is lehetne jobban elcsalogatni bárhova az egyetemista fiatalokat egy hűvös őszi estén, mint palacsintával és forralt borral? Nehezen lehetne más ínycsiklandozó kombinációt mondani. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezt a „piaci rést” kihasználva és igei tartalommal megtöltve jött létre egy szerdai napon a KÖSZI estje az EHE-n.

Az önkéntesek már délután 4 órakor összegyűltek, hogy előkészülhessenek a finomságokkal, és együtt hangolódjanak erre az általában családias alkalomra. Idén sem volt ez másképp, bár közel harmincan gyűltek össze 7 órára, mégis végig közvetlen és felszabadult maradt a légkör. Kezdetben, amolyan bemelegítés- és ismerkedésképpen ifjúsági énekeket énekeltünk („…és dalolva”), melyek Bányai Tamás teológushallgató zongorakíséretével bezengték az egész kápolnát. A rohanó hétköznapok során, adventhez közeledvén jó volt mindenki számára ez a kis elcsendesedés és a dalokon keresztüli kommunikáció Istennel, mert ahogy a KÖSZI táboraiban is mindig elhangzik: aki énekel, az kétszeresen imádkozik.

A bevezető dallamok után Szabó B. András evangélikus lelkész áhítatát hallgathatták meg a résztvevők, melynek alapigéje (Mt 11,18–19) nyomán az előítéletekről és a leküzdésükről volt szó. Sajnos sokszor megesik velünk, hogy úgy alkotunk véleményt, főleg negatívat, hogy igazán nem is ismerjük az adott embert, eseményt vagy dolgot. Ezt a rossz szokást pedig jó keresztényként le kell küzdenünk, és jól kell cselekednünk, együtt kell munkálkodnunk, ahogyan azt például az önkéntesek is teszik a KÖSZI-ben. Sajnos gyakran utólag jövünk rá, mikor már közelebb kerültünk a véleményezésünk tárgyához, hogy rosszul ítéltük meg azt, ami mindvégig jó volt.

Az áhítatot követően, az éneklés után az egyetem hallgatói az est céljának megfelelően megismerkedhettek egyesületünkkel, az önkéntes munka lehetőségeivel és örömeivel. Kelényi Zsolt elnök bemutatója során a hallgatóság saját élményeken és tapasztalatokon keresztül nyerhetett bepillantást a munka egy-egy fontosabb aspektusába: a missziói lehetőségekbe, a mozaikszó rejtette alapértékekbe és a megvalósításukba, a különféle lehetőségekbe és a programok és táborok hátterében álló, az egész évben egy élő, lélegző sejtként funkcionáló közösség összetételébe. Szabó B. András és Riczinger Péter teológushallgatók segítségével egy igazán élvezhető, emberközeli előadásban ismerhettük meg, milyen is lehet a közösség tagjának lenni. Természetesen szó esett arról is, hogyan csatlakozhatnak az érdeklődők, sőt több kíváncsi kérdés is érkezett.

Ahogy elkezdődött a mesélés, az idő igen hamar elröppent, és a gyomrok elkezdtek korogni. Így végül a „Milyen ízű palacsintákat kóstolhatunk idén?” kérdés után, az este lezárásaként a jól megszokott palacsinta és forralt bor elfogyasztására is sor került, melyet a KÖSZI-sek már korábban előkészítettek. A finomságok mellett a barátok örömmel köszöntötték egymást, és belefogtak a kötetlen beszélgetésekbe, az érdeklődők pedig még további információkat tudhattak meg az egyesületről. Egészen a legvégéig látszott mindenkin a boldogság, és hogy most épp kipróbálnak valamit az igehirdetésben elhangzottak szerint. És rájöttek, hogy ez tényleg jó.

Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról!
Nézd meg honlapunkat: https://koszi.net/
Kedveld a KÖSZI-t Facebookon: http://www.facebook.com/keresztenyonkentesek
Iratkozz fel a KÖSZI-hírlevélre úgy, hogy egy üres e-mailt elküldesz ide: koszihirlevel+subscribe@googlegroups.com

A KÖSZI által szervezett Önként és dalolva program a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal és az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel együttműködésben valósult meg.