Sefcsik Máté – diák, Szekszárd
Az istentiszteletek a gyülekezeti terembe is ki vannak hangosítva, ott szoktam hallgatni a prédikációt. Úgy érzem, hogy ott jobban megértem az Isten üzenetét. A gyülekezeti ifihez jó tartozni, sokakat régóta ismerek. Egy nehéz nap után az ifin találkozni, beszélgetni, az egy nyugodt órát jelent, olyat, ahol kikapcsolódhatok.
Isten igéje segít nekem a mindennapokban is. Ha rossz történik velem, akkor a hit az ami támasz abban, hogy túllépjek a nehézségeken. Ugyanígy van a jó dolgoknál is. Hogyha Istenre gondolok, úgy könnyebb nekem.
Egyik kedvenc példázatom a tékozló fiú története. Megfogott, hogy a gyermek el akart menni, ott is hagyta a szülői házat, majd visszatért, mert rájött, hogy neki az fontos. Otthon pedig az Atya nem haraggal, hanem szeretettel fogadta őt. Ez a történet arra ébreszt rá, hogy ha elmegyek Isten útjáról, akkor az életem sokkal rosszabb lesz, úgy mindenemet elveszíthetem. Amennyiben rajtamaradok az úton, akkor viszont jó, teljes életem lehet.