Szijjártó-Tihanyi Annamária – a Semmelweis Egyetem gazdasági ügyintézője, Budapest (Pestszentimre)
Férjemmel tizenöt éve házasodtunk össze Szombathelyen, az evangélikus templomban. Már akkor tudtam, hogy ha gyermekeink lesznek, akkor őket evangélikus hitben szeretném majd nevelni. Azt viszont nem tartottam fontosnak, hogy megszületésüket követően egyből megkereszteljem őket, szabadságot akartam nekik e téren adni. Az élet sokfelé sodort bennünket, végül Pestszentimrére kerültünk. Amikor az itteni iskolába beírattuk a gyermekeinket, megkérdezték, hogy milyen hitoktatást szeretnénk nekik. „Egyértelmű, hogy evangélikus legyen!” – válaszoltam. Horváth-Csitári Boglárka Flóra lelkész lett lányom hitoktatója, így kerültünk a gyülekezet közelébe. Megkereszteltük a gyermekeinket, sőt én lettem a Luther-kápolna első felnőtt konfirmáltja.
Mindig is tudtam, hogy létezik valami nagyobb rajtam kívül. Itt, a gyülekezetben találtam erre rá. Az evangélium örömhírt jelent. Ezt az örömhírt találtuk meg a pestszentimrei gyülekezetben. Itt befogadtak bennünket és támogatnak minket. Öröm itt lenni, otthon érzem magam! Itt egy nagy család részei vagyunk, egymást segítjük, összetartó közösséggé váltunk!
Mára szabadidőmben ahol tudok, segítek. Akár a gyermekfoglalkozások alkalmával, akár a táboroztatás során vagy a családi alkalmainkon. Öröm felismerni, hogy gyermekeimnek kerestem lelki otthont és találtam mindannyiunk számára.