Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke: 

Először is az emberek jutnak az eszembe. Olyan hívő emberek, akikkel bár különböző egyházban élünk, de megismerve egymást, egymás hitét, egyek lehetünk Jézus Krisztus által. Emberek, akik lelki testvéreim, akikkel itt, ezen a földön talán csak időnként találkozhatom, de arra készülök, hogy az Isten kiteljesedő örök világában folyamatosan találkozhassam. 

Másrészt eseményeket jelent számomra az ökumené. Nem pusztán valamilyen elvont fogalmat, hanem konkrét találkozást, istentiszteletet, imaközösséget, kisebb vagy nagyobb eseményt. Tereket, ahol megélhetjük a testvériséget, és az apostol tanítása szerint megelőzhetjük egymást a tiszteletadásban. 

Harmadsorban „lelki ablaknyitogatást” jelent. Azaz ráláthatok sokak életére és szolgálatára, amivel tágabb lehet az ismeretem, képem az Isten országáról, és gazdagabb lehet az imádságom. Sokkal többért, többekért imádkozhatom. 

Ugyanakkor nem jelenti számomra az ökumené a hitem, meggyőződésem feladását, saját közösségem elhanyagolását. Úgy is fogalmazhatnám: aki bizonyos a hitében, hitvallásában, és krisztusi alázattal él, az sok lelki testvérre talál sok közösségben. 

Mit tehet a mai protestáns ember az ökumenéért? Tanul. Tanulja az alázatot, az el- és befogadást, a magunk értékeinek az építő képviseletét, a félelem nélküli szeretetet. Ezt igyekszem én is tanulni. Működik és együttműködik. Hitéletünket, szolgálatunkat egyházakban, helyi gyülekezetekbe szervezetten éljük. Mindezt nem kell és nem lehet feladni. Ugyanakkor késznek kell lennünk társadalmunkért, egymásért együtt is működni, egymást segíteni, építeni. Persze ennek a határait újra és újra meg kell találni. A helyes arányú működésre és együttműködésre törekszem én is.