–  Miért választottad a teológiát?

– Kiskoromban nagyon rossz voltam, még az is előfordult, hogy kiszaladtam a templomból. Máskor annyira figyeltem a prédikációra, hogy utána azt mondtam, lelkész leszek. A valóságban, bár sokat jártam templomba, nyári táborokba, valójában nem akartam lelkész lenni. Igazából egyetemista koromban – a szombathelyi egyetemen germanisztika és anglisztika szakon tanultam – tértem vissza Jézushoz. Második évfolyamtól egy katolikus szakkollégiumba kerültem, ahol sokat beszélgettünk a hitről. Amikor megtértem, tudtam, hogy a lelkészi pályára kell mennem.

–  Mit jelent számodra teológiát tanulni?

– Sok mindent tanulunk Istenről, főleg a biblikus tárgyak által. Nemcsak tudást szerzünk, hanem az ember hite is mélyül. A gyakorlati alkalmak, a szuplikációk, teológusnapok olyan események, amik tapasztalati szinten vezetnek be minket a lelkészi életbe. A tanulmányok mellett meghatározó a közösség is, itt valódi barátságok alakulnak ki.

–  Tavaly amerikai ösztöndíjon voltál. Milyen új tudásra tettél szert?

– Érdekes volt, hogy az ottani egyháznak nagyon aktív a társadalmi szerepvállalása. Felszólal a társadalmi igazságtalanságok ellen, a marginalizáltak védelmében. Olyan kereszténységet ismertem ott meg, ami annyira nyitott az emberek problémájára, hogy nemcsak a közösségen belül, hanem társadalmi szinten is hallható. Mindenképp pozitív amerikai tapasztalat még az ökumenikus szemlélet, aminek régi hagyománya van az Egyesült Államokban, és az istentiszteletek és más alkalmak nyitottsága is példaértékű. Mindig gondolnak azokra, akik először érkeznek a gyülekezetbe, és biztosítják, hogy nekik is követhető legyen az alkalom.

–  Európában az egyház hangja ennél visszafogottabb. Miért?

– Meglátásom szerint ott nagyobb az egyes emberek ügyeit szolgáló összefogás. Abból indulnak ki, hogy az emberek megsegítése, a Biblia üzenetének aktualizálása és hallhatóvá tétele keresztény felelősség. A valódi ok, amiért az egyház hangja Amerikában erősebb, az az evangéliumból következő nyitottság, az, hogy Jézus az embereknek azt parancsolja, forduljanak a másik felé; ebben tűnnek jobbnak az amerikaiak. Azt tanultam meg Columbusban, hogy az egyház szolgálata megnyílhat minél több ember felé.

–  Milyennek látod a 21. század egyházát?

– A legfontosabb a hitelesség és a nyitottság! Fel kell ismernünk, hogy ne passzívan várjuk az embereket az egyházba, hanem próbáljuk őket elérni, megkeresni, leülni velük beszélgetni.

–  Melyik a számodra különösen meghatározó bibliai ige?

– „Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok! Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.” [Mt 23,11–12] Az embernek nagy ambíciói vannak, sok mindenre törekszik. Ez az igehely segít arra összpontosítani, hogy egyszerűbb életet folytassunk, kerüljük a fényűzést, éljünk úgy, ahogy Jézus is élt. Ugyanakkor ez nem bezárkózást jelent, hanem Krisztus példájából kiindulva a mások felé nyitás, a szívből odafordulás első lépése.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 25–26. számában jelent meg 2018. július 1-jén.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.