Az ülés áhítattal vette kezdetét, amelyet Asztalos Richárd lelkész tartott. A Zsinat lelkészi jegyzője a 71. zsoltár 18. verse alapján az öregedésről, a megőszülésről, az isteni ígéretről és az igazi, egész életen át tartó, Istenhez való fohászkodás jelentőségéről beszélt.

A XI. Zsinat harmadik ülésszakát Abaffy Zoltán zsinati nemlelkészi elnök nyitotta meg. A zsinati tagok először elfogadták a XI/2. ülésszak jegyzőkönyvét, majd a beadványok és a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolók ismertetése következett. A zsinati elnökség részletes beszámolóját Hafenscher Károly, a Zsinat lelkészi elnöke mondta el.

Ezután a bizottságok jelentése következett, Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő Bizottság részéről tartott tájékoztatást, valamint Tölli Balázs az Ügyrendi Bizottság elnökeként szólt. Majd elfogadták egy módosító javaslattal az ülésszak napirendjét.

A második ülésen továbbra is Abaffy Zoltán elnökölt, a téma a Magyarországi Evangélikus Egyház 2018. évi beszámolója és a 2019. évi költségvetés módosítása – általános és részletes vitája volt Prőhle Gergely, országos felügyelő és Csorba Gábor, osztályvezető előterjesztésében. 

Az országos felügyelő megköszönte az Országos Iroda munkáját az anyag előkészítésében, majd kiemelt néhány fontosnak tartott pontot. Elmondta, hogy immáron negyvenhat lelkész vette igénybe a tavaly elhatározott lakhatási támogatást. A Schediusz-ösztöndíj elindulását is nagy sikernek értékelte. A 2019-es költségvetési módosításokkal kapcsolatban kiemelte, hogy ezek előre nem láthatóak voltak, ámde szükséges lépések pontos előkészítéssel és nagy körültekintéssel.

Csorba Gábor osztályvezető elmondta, hogy a tervezett 17,1 milliárd bevétellel szemben 24,2 milliárd forint bevétele volt az egyháznak, az oktatási és diakónia területkorrekciós támogatás miatt. Emellett többletbevételt jelentett a pályázati nyereség.

A kiadási eltérések a nem felhasznált támogatásokból illetve a többletkifizetésekből adódnak. Ezután a visszatérítendő támogatások változásait ismertette. A beszámoló a nyugdíj, a befektetési, az oktatási és diakóniai alapok 2014–2018-as alakulását is áttekintette. A mérlegfőösszeg 7,2 százalékkal emelkedett, 35,8 milliárd forintra.

A költségvetést módosítani kellett a 2018-as maradványok miatt, amelyeket átcsoportosítottak egyrészt a Szélrózsa találkozó, a gépjármű program, a missziói pályázatok és az általános tartalék bővítéseire. Új programként jelentkezett többek között a bajor egyház támogatásának felhasználása a fóti kántorképző fejlesztésére. Emellett bővítéseket is elfogadtak a tartalékalapok terhére.

Könyvvizsgálói véleményt is meghallgattak a zsinati tagok.

A harmadik ülésen Aradi András, a Zsinat lelkészi alelnöke elnökletével, Fábri György egyházkerületi felügyelő előterjesztésében került sor a Magyarországi Evangélikus Egyház hitéleti tevékenysége gazdasági önállósodásának stratégiája megvalósulásának jelenlegi állásáról szóló tájékoztató megtartására. Folyik az adatbekérés a gyülekezetekből ezzel kapcsolatban, és már látható egy előzeteskép az állapotokról.

A negyedik ülésen Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke elnökletével a belső egyházi jogi személyekkel kapcsolatos egyes törvények módosítására került sor dr. Ittzés András, a zsinat nem lelkészi alelnökének előterjesztésében.

A szövegmódosítások a következők lettek:

„A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati egységei és intézményei egyházi törvényben meghatározottak szerint belső egyházi jogi személyek. Elnevezésükben feltüntetik az evangélikus szót.”  

„A Magyarországi Evangélikus Egyház minden egyházközsége jogi személy. Az egyházközség területi határait az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg. Magyarország minden lakóterülete területi, közlekedési vagy nemzetiségi szempontok alapján valamelyik egyházközség része. Az egyházközség székhelye az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott és a hivatalos országos evangélikus névtárban nyilvántartott működési és adminisztratív központ.” 

Hafenscher Károly elnökletével az ötödik ülésen a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájára került sor dr. Lackner Pál, a Püspöki Tanács titkára előterjesztésében. 1994-ben kötött egyházunk megállapodást a Magyar Honvédséggel a katonák és akkor még a határőrök között végzett szogálatról, de időközben a katonai struktúra megváltozott, így a törvény módosítása már régen szükségessé vált. 

A déli imádságban Fabiny Tamás elnök-püspök a Dunán a napokban történt tragikus hajóbalesetben elhunyt dél-koreai turisták és a magyar áldozatok hozzátartozóiért, a gyászolókért imádozott. Szolidaritását és együttérzését fejezte ki, bibliai igehelyeket idézve bátorításul.

A hatodik ülés tárgya a Tényfeltáró Bizottság munkájának szabályozásával kapcsolatos módosítás volt Székács György országos ügyész előterjesztésében. A tájékoztatás eredményeinek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban kellett – azok a személyiségi jogokat érintő jellege miatt – módosításokat végrehajtani.

A hetedik ülésen Ittzés András, a zsinat nem lelkészi alelnöke vezetésével a zsinati tagok felülvizsgálták a 2005. évi IX. törvény polgári perrendtartásra vonatkozó utalásait. Az előterjesztő dr. Gíró-Szász János, az országos bíróság elnöke volt. A változást az indokolta, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX törvény hatálybalépését követően jelentősen módosult a polgári peres eljárás, amely módosítás azonban az egyházi bírósági eljárásban már nem volt alkalmazható. 

A következő ülésen Aradi András elnökletével Hafenscher Károly ismertette a „2020 az Úrvacsora éve” cselekvési programját. Határozatot hoztak arról, hogy a 2020 évi költségvetésében a cselekvési program végrehajtásához szükséges összegeket betervezik.

A kilencedik ülésen Ittzés András elnökletével, Solymár Péternek az Országos Jelölőbizottság vezetőjének előterjesztésében az Országos Számvevőszék elnökének és az Országos Bíróság Jegyzőjének megválasztása került sorra. 

Először az Országos Bíróság jegyzői tisztségéről döntöttek. Elfogadta az ajánlást Gróf Gábor, akit a zsinati tagok megválasztottak e tisztségre. Ezután az Országos Számvevőszék elnöki tisztségéről döntöttek. Horváth Z. Gábor vállalta a jelölést, akit szintén megválasztottak. A két megválasztott tisztségviselő esküt tett és 2024-ig, a következő tisztújításig tölti be pozícióját.

A tizedik ülésen Aradi András, a Zsinat lelkészi alelnöke vezetésével a gyülekezetplántálási programnak a novemberi ülésszakon történő megtárgyalásának előkészítésére került sor. Az előterjesztő Gáncs Péter, az Evangélizációs és Missziói Bizottság elnöke volt.

A zsinat létrehozott egy ad hoc bizottságot, amelynek feladatai: 

1. Az új egyházközségek létrehozására elindított projektek regisztrálása egyházkerületenként, 

2. Az egyes projektek elemző értékélése: honnan hová jutottak el a három év alatt, 

3. Az egyes projektek költségvetési támogatásának felmérése, összegzése, 

4. Az egyes projektek fenntarthatóságának vizsgálata, 

5. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemtől kért képzési munka értékelése. 

A munkacsoport tagjai, akik a zsinatnak és a missziói bizottságnak egyaránt tagjai Lázárné Skorka Katalin (Déli Egyházkerület), Horváth-Hegyi Áron (Északi Egyházkerület), Koháry Ferenc (Nyugati Egyházkerület), Gáncs Péter (Missziói Bizottság elnöke), valamint a kerületi missziói lelkészek lesznek. 

A tizenegyedik ülésen Ittzés András elnökletével a hitoktatói életpályamodellhez kapcsolódó egyes törvények módosításának általános és részletes vitája került elő, Fabiny Tamás elnök-püspök és Bárdossy Tamás gyülekezeti referens előterjesztésében.

A zsinati tagok támogatták a hitoktatók munkába állásának megkönnyítésére vonatkozó módosításokat. Az arra alkalmas és elhivatott hitoktatók a tanulmányaik megkezdése alatt is megkezdhetik, és folytathatják szolgálatukat. A hitoktató ilyen esetben egy tanévre a püspöki tanács jóváhagyásával alkalmazható.

A tizenkettedik ülésen Aradi András elnökletével beszámolót hallgathattak meg a zsinati tagok Krámer György országos irodaigazgató előterjesztésében az Üllői úti beruházásról, a Zsinat által elfogadott beruházási összeg felhasználásáról. Az egyházi forrás mellett egy állami KEOP pályázat, egy bajor támogatás és egy józsefvárosi önkormányzattól érkezett támogatás került felhasználásra az összesen 1,6 milliár forintos felújítás során.

A zsinati ülés Abaffy Zoltán zárszavával ért véget.

A következő zsinati ülésre 2019. november 22-én és 23-án kerül sor.