Június 18-án, vasárnap mutatták be Miskolcon a Bartók Plusz Operafesztivál harmadik napján a Gemza Péter rendezésében, Ittzés Tamás (a Bohém Ragtime Jazz Band vezetőjének) zeneszerzésével, valamint Lanczkor Gábor drámaíró közreműködésével testet öltő Lutherek című ragtime-operát.

Mi a ragtime-opera?

Érdekes műfaj, mivel a ragtime-opera minden olyan zenei elemet felvonultat repertoárjában, amely beleillik a dzsessz műfajába. Megtalálhatóak benne a swinges elemek, a blues, a dixieland, a gospel, továbbá a helyenként operettes hangzásvilág, nem is beszélve magáról a ragtime-ról. Érdekesség, hogy az előadás alatt a zenekar nem a zenekari árokban játszik, hanem fenn a színpadon. A legelső ragtime-operát Scott Joplin készítette, 100 évvel ezelőtt.    

A Lutherek című mű fő szálát Martin Luther King életének legfontosabb pillanatai adták. Az előadásban látható volt az 1955-ös buszbojkott és az azt követő megmozdulások és viták, továbbá az a momentum is, amikor Martin Luther King otthonába valaki egy Molotov-koktélt dobott be. A produkcióban ezt (szimbolikusan) úgy oldották meg, hogy egy kereszt lángolt, amikor Martin Luther King kinézett az ablakon. Mészáros Zsófiadíszlettervező kreativitásának köszönhető, hogy egy felépítményből oldotta meg az előadás elején az oltárképet, amelyet aztán megfordítottak, s így lett King szószéke, az előadás közepén. A temetéses jelenetben pedig szintén ebből az építményből  vették ki a koporsót is Martin Luther King számára. A történetben azonban egy másik fontos szereplő is „feléled”, aki maga Luther Márton. Miután Martin Luther King meghal, a két címszereplő a mennyországban találkozik egymással, ahol (néhány szellemes megjegyzés kíséretében, utalva Luther Márton sörszeretetére) közösen megállapítják, hogy azok az érdekfeszítő kérdések, amelyek Luther Mártont 1517-ben, s Martin Luther King-et évszázadokkal később foglalkoztatták, még a mai napig is aktuálisak.

A reformáció 500. évfordulójának tiszteletére megalkotott „Lutherek” zenei alapját a kiegészített Bohém Ragtime Jazz Band játszotta, Ittzés Tamás zeneszerző vezetésével, akik zseniális játékukkal még tovább fokozták a hangulatot. Ez kiegészülve a remek táncos betétekkel, énekekkel, s színészi játékokkal egy valóban első osztályú produkciót eredményezett. Magával ragadó volt. A nézők úgy érezhették, hogy abban a szűk két órában ténylegesen Mártin Luther King életének és álmainak a részesei. A teljesség igénye nélkül meg kell említenünk a főszereplők neveit: Martin Luther King-et Biri Gergely személyesítette meg, míg az álmában feltűnő Luther Mártont Kovács István. King feleségét, Corettát, Nagy Kíra játszotta, Coretta barátnőjét Lucy-t Mudrák Mariann. A narrátor Sárközi-Nagy Ilona volt. A rendkívüli díszletért és jelmezekért Mészáros Zsófia, a koreográfiáért Kasznai Dóra felelt.

Az előadás végén egy fogadásra is sor került, ahol dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa is jelen volt. Rövid köszöntőjében gratulált a produkció résztvevőinek kiemelkedő teljesítményükért, valamint hangsúlyozta, hogy idén ünnepeljük a reformáció emlékévét, amelynek egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél szélesebb körben, és minél több műfajban tudja megmutatni, megjeleníteni azokat az értékeket, amelyek nem a múltba révedve, hanem mai módon tudják megragadni a reformáció lényegét.

A csordultig telt Miskolci Nemzeti Színházban egy valóban csodálatos ősbemutatón vehettünk részt, amely egyrészről méltó megemlékezés és tisztelgés a ragtime-opera műfaja előtt, másrészről pedig a reformáció félévezredes jubileuma előtt is. Aki vasárnap esetleg nem látta a produkciót, viszont érdekelné, ne csüggedjen, mivel a debreceni Csokonai Színházban még több ízben is láthatja majd a Lutherek ragtime operát az év folyamán.