–  Bő egy éve beszéltünk utoljára. Azóta alakított a ragtime-operán? Ha igen, milyen változtatásokat tett?

– Lanczkor Gábor szövege a rendező, Gemza Péter kérésére már kicsit változott, de mivel csak most kezdődtek a próbák, a zenei változások, hogy úgy mondjam, most vannak folyamatban. Elsősorban „plusz” háttér- illetve közzenék beiktatásáról van szó, a meglévő zenei anyagban talán csak egy helyen kért a rendező minimális változtatást, dramaturgiai okokból.

–  Kikkel állítják színpadra a művet?

– A debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata viszi színre a darabot, Martin Luther King szerepét Biri Gergely énekli, a felesége, Coretta szerepében Nagy Kírát láthatja a közönség, a barátnő, Lucy pedig vendégénekesként Mudrák Mariann lesz. Aki egyébként a feleségem, és a lemezfelvételen, amelyet a Reformáció Emlékbizottság támogatásával tavaly nyáron készítettünk el, Coretta szerepét énekelte, de Lucy dalai talán még inkább testhezállóak számára. Az évad folyamán Debrecenben tizenöt előadást terveznek. Két prózai színész is közreműködik a darabban: Vranyecz Artúr mint Luther Márton, Sárközi-Nagy Ilona pedig narrátorként. A tizenöt tagú zenekarban a Bohém Ragtime Jazz Band, a Debrecen Dixieland Jazz Band tagjai és debreceni komolyzenészek ülnek. A színház kiváló kórusa és a részben vendégekből álló tánckar teszi teljessé a csapatot. Egyébként van abban valami szimbolikus, hogy a legfőbb evangélikus és baptista prédikátorokról szóló operát a magyar reformátusság fellegvárának színháza viszi színre.

–  Mennyire lesz szcenírozott az előadás?

– Abszolút! Kiváló jelmez- és díszletterveket készített Mészáros Zsófia, izgatottan várom, hogy élőben hogy néz ki majd az egész. Meg azt is, hogy hogyan férünk el ennyien a színpadon, és Kasznai Dóra szvinges koreográfiái hogyan érvényesülnek majd.

–  A zene vagy a látvány kap nagyobb hangsúlyt?

– Én azt érzem, hogy a látvány rengeteget hozzáad majd a zenéhez, Gemza Péter pedig éppen egy minapi beszélgetésünkben mondta, hogy nem aggódik semmi miatt, mert a zenét an ­ nyira erősnek érzi, hogy az eleve óriá­ si lendületet ad majd az egész előadásnak. Mivel nem volt még összpróba, jelenleg a részek csiszolása zajlik, remélem, hogy mindkettőnk feltételezése igaznak bizonyul.

– Melyik Luther dominál majd az előadásban?

– Az előadás dönti el, de a szövegkönyv alapján még mindig Martin Luther King. Én, amikor kitaláltam az egész darabot, többet szerettem volna kihozni Luther figurájából, de be kellett látnom, hogy helyenként ez erőltetetté és szervetlenné tette volna vagy a történetet, vagy a dramaturgiát. Azért bízom abban, hogy bár bizonyos értelemben a darabban is a „mi” Lutherünk a primus inter pares, ez mennyiségileg és a szövegek súlyában is jobban megjelenik majd. A szöveg és a zene lényegesen nem változik már, de lesznek, lehetnek még korrekciók az elkövetkező két hétben, ezeket Lanczkor Gábor meglehetősen gyorsan és készségesen elvégzi.

– Miért pont Miskolcon, az operafesztiválon lesz a premier?

– Mert Kesselyák Gergelynek, a miskolci operafesztivál igazgatójának nagyon megtetszett a darab, és rögtön lecsapott rá. Tulajdonképpen neki kö­szönhető, hogy még a reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának évében sikerül színre vinni az operát, hiszen régi munkakapcsolatuk miatt ő kereste meg azonnal a debrecenieket.

– Mit szeretnének átadni a darabbal a reformációi emlékévben?

– A darab eredeti címe Sola gratia volt, utalva Luther tételére, miszerint az üdvö­zülés Isten kegyelméből történik, s nem attól függ, mennyi jót tettünk a földön. Ettől még persze ne tegyünk rosszat, de a jótetteket nem patikamérlegen mérik a mennyben. A végül megszületett darab üzenete ezzel egybevág, és világosan kiderül, hogy Luther Biblia-olvasata, Istenhez való viszonyulása és az eszméi nem avultak el, s későbbi korokban, más földrajzi helyeken máig élnek. A konfliktusok és a megoldásuk mindig örök téma, s remélhetőleg mindig lesz, aki ilyenkor megmutatja majd a keresztényi utat.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 22. számában jelent meg, 2017. június 4-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.