A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

Szentendrén közös Himnusz-éneklést rendeznek és több településen ezen a napon adják át a kulturális díjakat is. Cegléden a Sárik Péter Trió ad koncertet. Vácon a Madách Imre Művelődési Központ színháztermében gálaműsort rendeznek, amelynek részeként adják át a városi művelődési díjakat.

A budapesti Kolibri Színházban Cseh Tamásra emlékeznek születésének 77. évfordulóján, január 22-én.

A Magyar Állami Operaház a Zeneakadémiával közösen Kortárs Opera Showcase címmel három új magyar operából mutat be részleteket az Erkel Színház Bernáth Büféjében szerdán.

Három előadással mutatkozik be a Zentai Magyar Kamaraszínház Budapesten: a Bethlen Téri Színházban szerdától péntekig tartó Vendégváró Fesztiválon Kosztolányi Dezső, Carlo Goldoni és Mark Twain műve alapján készült produkció is látható.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében gálaműsorokkal, író-olvasó találkozóval, kiállításokkal és díjátadóval ünnepelnek.

Csongrád megyében is kiállításokkal, irodalmi rendezvényekkel, koncertekkel, színházi előadásokkal, elismerések átadásával köszöntik a magyar kultúra napját. Szerdán tartják a 45 éve alapított Csongrádi Művésztelep jubileumi tárlatának megnyitóját. A Térben síkban című kiállítás a Csongrád Galériában látható.  Szerdán a makói József Attila Múzeumban Aba-Novák Vilmos alkotásaiból nyílik kiállítás, Álarc nélkül címmel.

Komárom-Esztergom megyében is díjátadóval, kiállítással, mesejátékkal, irodalmi és zenei előadásokkal ünnepelnek. Komáromban szerdán a városházán a helyi művészeti egyesületek adnak gálaműsort. Tatabányán a Jászai Mari Színházban a Tatabánya Kultúrájáért díjat, valamint művészeti ösztöndíjat adnak át. Az ünnepi műsorral a 120 éve született Szabó Lőrincre emlékeznek.

Fejér megyében koncertekkel, filmvetítésekkel és kiállítás megnyitókkal ünnepelnek. Dunaújvárosban a Szent Efrém Férfikar ad koncertet az evangélikus templomban, az eseményen díjakat is átadnak. Kápolnásnyéken a Zenén túli beszélgetések programsorozat keretében Vásáry Tamás zongoraművész, karmester Oláh Vilmos hegedűművésszel beszélget a Halász-kastélyban.

Bács-Kiskun megyében himnusz- és mesemondó verseny, filmvetítés, kiállítás, zenés irodalmi est, hangverseny és könyvbemutató szerepel a programok között.

Zala megye városaiban kiállításokkal, az irodalmat és a komolyzenét ötvöző gálaesttel ünneplik a magyar kultúra napját. A programsorozat keretében népzenei együttesek lépnek fel és a látogatók betekinthetnek a közgyűjtemények tudományos munkájába is.

Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban kiállítás, előadás, kötetbemutató beszélgetés, irodalmi műsor és mesés társasjáték színesíti a programot.

Veszprémben kiállításokkal, koncerttel és szabadtéri színházi produkciókkal készülnek az eseményre.

Az idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Debrecen önkormányzata a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei és nagyváradi szervezetével, Berettyóújfalu, valamint Margitta önkormányzatával, a programok több településen már pénteken megkezdődtek. Nagyváradon szerda este a Szigligeti Színházban, Debrecenben a Csokonai Színházban rendeznek kultúra napi gálaestet és díjátadó ünnepséget.

Marosvásárhelyen Erkel Ferenc Bánk bán című operájának előadásával ünneplik szerdán a magyar kultúra napját. A Kultúrpalota nagytermében színpadra lép Molnár Levente, Pánczél Éva és Röser Orsolya Hajnalka, Szüts Apor vezényletével.

Szatmárnémetiben irodalmi, színházi és képzőművészeti programok is lesznek a magyar kultúra napja alkalmából.

A Himnuszról

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit, nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is vannak.

A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, a Parainesis Kölcsey Kálmánjára hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt, és különböző leszármazások, öröklődés folytán végül László Magdához került. Azt nem tudjuk, hogyan került aztán az irat László Magdától Szenes Magdához, még az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy. Tény azonban, hogy a kéziratcsomagot 1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár Szenes Magdától megvásárolta, sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket is, amelyeket külön jelzet alatt, külön őriznek, de filológiailag pontosan rekonstruálható, hogy valaha ezek is a nagy kéziratcsomagban voltak.

Kölcsey két lapra írta a Himnuszt. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

A kézirat és a Himnuszt megzenésítő Erkel-kotta január 22-én egész nap látható az Országos Széchényi Könyvtárban.