Az alkalom elején Fabiny Tamás püspök olyan Igéket citált a Bibliából, melyekben – bár itt-ott némileg eltérő jelentéstartalmakkal – felbukkan az eredeti görög szövegben az oikonomia, a manapság leginkább ökonómiának mondott és gazdálkodást jelentő szó. Az idézett szövegeket elemző püspök szerint a közgazdászok, a papok és a hívek is felelősek azért, hogy a hétköznapokban megvalósuljon Isten jó rendjének ökonómiája. A püspök Isten felelős sáfára, a hívőnek pedig hasonló felelősségtudattal kell sáfárkodnia az Istentől kapott karizmákkal – mondta Fabiny Tamás.

Bod Péter Ákos közgazdász professzor, az Antall-kormány egykori ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke Max Weber gondolatainak magyarázatával kezdte előadását. Arról beszélt, hogy egészen a 19. századig a protestantizmus alapértékei határozták meg a klasszikus kapitalizmust. A protestáns etika szerint a munka nem büntetés, hanem Istennek ajánlott feladat; a takarékosság, a mértékletesség jóra, eredményre vezet; a becsületes emberek egymásban megbízó közösséget alkotnak; s a protestáns embernek általában törekednie kell arra, hogy közvetlen közösséget teremtsen Istennel és az emberekkel. Az ezekre az alapértékekre épülő klasszikus kapitalizmus nem azonos a kíméletlen piaci harccal, a harácsolással, egymás eltiprásával, éppen ellenkezőleg, a valódi kapitalista úgy gyarapítja vagyonát, hogy nem elveszi azt másoktól, nem törekszik kizsákmányolására, inkább az eredményt termelő, a piaci kölcsönösséget tiszteletben tartó, fenntartható gazdálkodás embere – mondta Bod Péter Ákos.

Az előadó Adam Smith skót filozófus Nemzetek gazdagsága című, 1776-ban kiadott könyvére utalva kijelentette: a munkamegosztás és a kereskedelem teremt működő gazdaságot. Marx Károly tévedett, amikor ezzel szemben a tőke mindenhatóságát hirdette, mert nem a tőke, hanem az emberek közössége szervezi a társadalmakat – tette hozzá az előadó. 

Luther Márton fellépése és a reformáció alapértékeinek terjedése egyértelműen gyorsította az európai társadalmi és gazdasági fejlődést – mondta a professzor. Ugyanakkor azt feltétlenül ki kell jelenteni, hogy a jelen, vagyis a 21. század kapitalizmusának működése, szabályrendszere már csak nyomokban emlékeztet a protestantizmus alapértékeire épülő, klasszikus kapitalizmusra – jelentette ki Bod Péter Ákos.

A valódi kapitalizmus a kölcsönös bizalomra és a tiszta eszközöket felhasználó erőfeszítésre épül – mondta a professzor.  Ezzel szemben a szocialista tervgazdaság a kölcsönös, mindenki által ismert, de a rendszer fenntartásának politikai kényszere miatt elfogadott hazugságokra épült – mondta az előadó. Márpedig a hazugságok rendszere szükségképpen bizalmatlanságot szül, ami ellentétes a kölcsönös bizalomra épülő kapitalizmus alapértékeivel. A nem a valós gazdasági teljesítményre és a piaci értékekre épülő, szocialista tervgazdálkodás nem váltotta, nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket, és 1956-ban egyértelműen kiderült, hogy a társadalom többsége elutasítja a hazugságok rendszerére épülő, hatalmi kísérletet. A Kádár-korszakban pedig végképp nyilvánvalóvá vált, hogy a központi tervezésre épülő gazdaság nem képes szintet lépni, képtelen jelentősen, a működő kapitalizmushoz mérhető ütemben növelni teljesítményét. Mégis éltek olyan remények, hogy a Kádár-korszakot jellemző „gulyás-kommunizmus” a gazdasági fejlődés későbbi szakaszában előnyt jelent majd, hiszen a kapitalizmus egyfajta előszobájának is tekinthető. A ’80-as években Magyarországon már éledezett a piaci reklám, csíráiban megjelent a magánvállalkozás egyfajta előképe is. Ugyanakkor erre a korszakra visszatekintve világosan látható, hogy ez a fajta átmeneti megoldás rombolta a társadalom értékrendjét – mondta Bod Péter Ákos. A Kádár-korszakban kialakult és végképp megszilárdult az a kispolgári vonásokat hordozó, a személyes kapcsolatokat a valós (gazdasági) teljesítmény elé helyező, a sógor-komaság hálózatát egyéni gazdasági érdekek miatt életben tartó értékrend, amelyen a magyar társadalom a mai napig nem tudott átlépni – jelentette ki Bod Péter Ákos, majd hozzátette: véleménye szerint a magyar társadalom máig egyfajta posztkádári rendszerben működik.

A jelenlegi magyar gazdasági viszonyok elemzésére áttérve a professzor előbb arról beszélt, hogy Kálvin János etikája szerint a tízparancsolatban rögzített „ne lopj!” etikai normája azt is jelenti, hogy csak tisztességes nyereség elérésére törekedj. Ha komolyan vesszük a klasszikus kapitalizmusnak a protestáns értékrendre épülő morális szabályait, akkor a magántulajdon etikus használata kizárja a magyar gazdaságot manapság szinte minden szegletében átitató korrupciót. Ezzel kapcsolatban Bod Péter Ákos kijelentette: az alacsonyan képzett munkaerő ma elsősorban az alacsony fizetések, a rossz életkilátások miatt hagyja el Magyarországot. Ezzel szemben – egyetemi oktatóként szerzett tapasztalatai szerint – a magasan képzett, több világnyelvet beszélő, diplomás fiatalok, a jobb megélhetés ígéretén túl azért is keresik külföldön a boldogulást, mert úgy érzik, hogy a tisztán teljesítményükre alapozva nem tudnak érvényesülni a kapcsolati hálózatokból hasznot húzó gazdasági/munkapiaci szereplőkkel szemben. Vagyis: aki a korrupciót gyakorolja, vagy akár csak eltűri, az a fiatalok, és persze az ország jövőjét is elherdálja – mondta a professzor.

Magyarország békés, fokozatos rendszerváltással hagyta maga mögött szocializmust és lépett át az európai értelemben vett kapitalizmusba – mondta az előadó. Bár a rendszerváltoztatás módja eltérően alakult a kelet-európai volt szocialista országokban, az átmenet időszakában a régió nemzetgazdaságainak állapota, szerkezete alig-alig különbözött egymástól. Jelenleg az a helyzet, hogy a lengyel gazdaság teljesítménye nagyságrendekkel, a szlovák gazdaság teljesítménye pedig jelentősen meghaladja a magyar gazdaság teljesítményét, és már az is érzékelhető, hogy – igen alacsony bázisról indulva –, a román gazdaság is szorosan felzárkózik mögénk. Vagyis a régió országaihoz képest a magyar gazdaság teljesítménye még mai is kifejezetten gyenge – jelentette ki Bod Péter Ákos. Így lettünk mi két küzdelmes évtized alatt lyukká Közép-Kelet Európa gazdaságának egyre gyarapodó sajtjában – tette hozzá.

A rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtized során, a magyar társadalom és a magyar politika a kudarcok okait szinte kizárólag másban, titokzatos külföldi erőkben, ellenünk fondorkodó hatalmakban kereste, s ma sincs ez másként – jelentette ki a professzor. Ehhez képest az a helyzet, hogy a kelet-európai régió minden gazdaságának ugyanazon a világgazdasági terepen kellett, és persze kell most is helytállnia, azonos feltételekkel jutnak forrásokhoz (mostanában éppen szinte nulla százalékos, vagy éppen negatív kamattal), vagyis csak az egyes kelet-európai társadalmak rátermettsége, értékrendje, hatalmi struktúrája, politikai elitje határozza meg azt, hogy honnan hová jutnak el. Ne a külvilágot, vélt vagy valós, illetve magunknak teremtett ellenségeinket okoljuk azért, hogy az ország fejlődése nem halad a várt/áhított ütemben, hanem magunkban keressük meg a kudarc okait és minden erőnkkel igyekezzünk visszaterelni a magyar társadalmat a klasszikus kapitalizmus protestantizmusban gyökerező alapértékeihez – tanácsolta Bod Péter Ákos.

Ebben a folyamatban az egyházak is jelentős szerepet játszhatnak – jelentette ki az előadó.  A vallási közösségek a mai napig képesek sugározni, átadni azt az értékrendet, ami naggyá tette a kapitalizmust. Mindezeken túl pedig az egyházaknak erős a közösségteremtő ereje. Az Isten igéjére épülő és a krisztusi etikát hirdető tanok pedig tartósabb, igazabb és a hosszú távon gazdaságilag is eredményesebb közösségeket teremtenek, mint a politikai célok elérését szolgáló, többnyire csak vélt ellenségek közös gyűlöletére alapuló szándékok – mondta a professzor. Vagyis ha jót akarunk magunknak, a döntéseket esetleg bízzuk a politikusokra, de az értékeket soha – mondta a BESZ idei nyitó előadásán Bod Péter Ákos közgazdász professzor.