A Lukács írása szerinti evangéliumban Mária sorsán keresztül azonosulhatunk Jézus várásával. Ott a názáreti szűznek jelenik meg az angyal, neki szól a „ne félj” bátorítása és a „nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd” (Lk 1,30.32) ígérete, és ő az, aki hittel és bizalommal fogadja ezt a helyzetet: „…történjék velem a te beszéded szerint!” (Lk 1,38)

Máté evangéliumában viszont Józsefhez szól álomban az Úr angyala, és ott az ő küzdelmében élhetjük át a magunk ádventjét. Ő is a „ne félj” biztatást hallja. Minden oka megvan a pánikra, hiszen jegyeséről kiderül, hogy gyermeket vár, ráadásul nem tudni, a magzat kitől fogant.

Amit tehát Lukács evangélista a názáreti szolgálóleány kameraállásából mutat be, azt Máté egy férfiember szemszögéből láttatja. Itt egy durva tenyerű iparos küzdelmének vagyunk tanúi. Érzései fokozatosan alakulnak át: előbb csak arra gondol, hogy nyilvános megszégyenítés nélkül, titokban bocsátja el jegyesét, később azonban magához veszi Máriát, végül pedig – mai szóval – még az „apás szülést” is vállalja.

Két merőben eltérő ádvent ez.

Lukács a legrégebbi ádventi éneket, a Magnificatot hagyja ránk, amelyben Mária mintegy kiénekli magából megrendültségét és örömét. Itt nem a későbbi teológiai rendszerek által megformált „ég királynője” áll előttünk, hanem egy egyszerű názáreti fiatalasszony. Luther joggal írja híres Magnificat kommentárjában: „Aki tehát helyesen akarja tisztelni Máriát, annak Isten elé és mélyen Isten alá kell őt állítania, és a maga megalázottságában kell rátekintenie, s csak azután csodálni Isten túláradó kegyelmét, aki egy ilyen jelentéktelen, alacsony sorsú leányra ennyire bőkezűen és kegyelmesen tekintett.” (LVM 8,231)

Ám azt se gondoljuk, hogy itt az az álmodozó, „kék szemű” Mária áll előttünk, akit festők gyakran így ábrázolnak. Bonhoeffernek egy Magnificat-prédikációja alapján azt mondhatjuk, hogy ez a valaha énekelt legszenvedélyesebb és legbátrabb ádventi himnusz. Egyenesen forradalmi tartalma van. Mária megalkuvást nem ismerve arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Úr képes átrendezni a világpolitikai szereposztást: hatalmasokat dönt le trónjukról, és megalázottakat emel fel (Lk 1,52). Szociális téren is radikális változásokat hoz: éhezőket lát el javakkal, és bővelkedőket küld el üres kézzel (Lk 1,53). Bonhoeffer joggal teszi hozzá, hogy ez a büszke, szenvedélyes és erőteljes hang az olyan ószövetségi prófétanők örökösévé teszi Máriát, mint Debóra, Judit és Mirjam.

E prófétai láncolat részeként Mária a születendő Megváltóról tanúskodik. Abban is igazi ádventi személyiség, hogy Jézusra mutat. Nem takarhatja őt el, ellenkezőleg: közel hozza őt minden kor emberéhez. Túrmezei Erzsébet tűpontosan fogalmaz szép Mária-ciklusában:

Ez az evangélikus mariológia! Máriához nem imádkozunk, de vele együtt igen, hiszen ő maga is Fiát, az Urat dicséri!

Az ádventi Mária megtanít minket imádkozni. Ezt tanulhatjuk Józseftől is, aki, mint egykor Jákób a Jabbók-gázlónál, éjszakai birkózásban harcol Isten angyalával. József példája azt üzeni, hogy ádvent és karácsony a gondok felől is megközelíthető. Imádságra pedig éppen az ilyen élethelyzetben van szükség, de lehetőség is. Erről tanúskodik Reményik Sándor verse, amely már címében is az imádkozó férfit jeleníti meg: József, az ács, az Istennel beszél. 

József életéről valóban keveset mond el az Újszövetség. Különböző korok festményei mindig egy alázatos embert ábrázolnak, aki ácsszerszámaival szorgoskodik. Ám egyszer csak, a megrendítő találkozás nyomán, kiejti kezéből a fűrészt és az árt. Aztán ismét teszi a dolgát: ott áll gyermeke és Mária mellett, és vigyáz rájuk. Majd amikor arra van szükség, Egyiptomba menekíti családját.

Az erdélyi költő jól látja: József hallgat az evangéliumban. Legfeljebb Istenhez beszél. De még inkább Isten beszél hozzá. Ez az igazi imádság. Imádkozzunk együtt Máriával és Józseffel. Áldott ádventünk lesz. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 49. számában jelent meg, 2016. december 11-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.