Beer Miklós nyugalmazott váci püspök áhítata után a nyíregyházi roma szakkollégiumról olvashatjuk Zsolczainé Vitális Judit riportját. Blénesi Éva a talán kevesek által számon tartott, mártír sorsú Puczi Béláról írt szívhez szóló esszét. Bakay Péter az evangélikus cigánymisszióban szerzett élményeiből illesztette össze emlékszilánkjait. Korpás Éva a nyírteleki Filadelfia Egyházközség keretei között megvalósuló cigány-pasztorációs munkáról készített riportot, Győrfi Mihály lelkész bevonásával; míg Schranz Áron a szintén a cigányságot támogató BAGázs Közhasznú Egyesület fiatal önkéntesek által végzett ifjúságsegítői aktivitásáról kérdezte az érintetteket. Szuhay Péter válogatott, rendkívüli információkban bővelkedő rezüméket ad közre a Néprajzi Múzeum cigány vonatkozású kiállításainak anyagáról. Lakatos Tibor a muzsikus cigányság történetéről, asszimilációs folyamatairól, s aktuális kihívásairól ír. Zászkaliczky Zsuzsanna Forgács István romaügyi szakértővel készített tanulságos beszélgetést. De találhatunk interjút a számban Kácsor Zsolt íróval és Hoppál Mihály zenésszel is. Dukay Barnabás egy oldalpáron osztja meg lírai gondolatait Bari Károly gyűjteményes kötetéről. Az Idézőjel rovat Ayhan Gökhan verseit publikálja. András Tamara Szentandrássy István festői világáról kerekített rövid esszét. A Szemle rovat felhozatala is tartogat tematikához kötődő szövegeket: A punya című könyvről, illetve kiállításról, valamint Kele Fodor Ákos kortárs szerző „cigány újmeséiről”.