2020. szeptember 18-án és 19-én jelentős eseménynek adott helyet a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Erzsébet téri épülete. Itt rendezték meg a Stephanus noster – Szent István és a szent királyok kultusza Északkelet-Magyarországon című tudományos konferenciát és anna kísérő programjait.

A konferencia a kormányzat és a civil intézmények által meghirdetett Szent István 2025 programsorozatba illeszkedett. Az előreláthatólag öt évre meghirdetett programsorozat Szent István király állam- és egyházszervező tevékenységét, a Szent Korona jelentőségét, a magyarság nemzetiségekhez fűződő viszonyát és külpolitikáját kívánja középpontba állítani.

A kétnapos konferencián az alábbi előadások hangoztak el:

• Limbacher Gábor – Szent István király és a haza jövőbe mutató szeretete
• Gyárfás Ágnes – Szent István arcképe a tornaszentandrási temetőkápolnán
• Bárcziné Sowa Halina – Magyar–lengyel közös keresztény gyökerek
• Rostás László – Vajon kit rejt Szent István palástján a STEPHANUS felirat?
• Tringli István – A szent királyok emlékezete a középkori Sátoraljaújhelyen
• Németh Zsolt – Szent István két középkori ábrázolása a tornaszentandrási ikerszentélyes Árpád-kori templomban
• Köves-Kárai Petra – Egy Szent Jobb-„idea” 1776-ból
• Gyulai Éva – Szentkultusz és katolikus restauráció: a szent királyok ábrázolása a Cserehát 18. században alapított katolikus templomaiban
• Szilasi Ágota – „Magyar Országnak óltalmazója…” – Szent István koronafelajánlása egri műalkotásokon a 18–19. században
• Szunyogh László – Szent István emlékezete Miskolcon: utcák, templomok, szobrok
• Goda Gertrúd – Műalkotás és eszme: Szent István ábrázolása Miskolc 20. századi köztéri és egyházművészeti alkotásain
• Várhelyi Krisztina – Szent István-búcsúk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Szentistván, Szanticska, Sátoraljaújhely példáján)
• Máger Ágnes – Szent királyok képi ábrázolása
• Flach Antal – Szent István király emlékezete a többszólamú műzenében

Az előadások szövegét jelenlegi és – reménység szerint 2021-ben megjelenő – következő számunkban közöljük, mivel ezt a kilencvenhat oldalas terjedelmi korlát egy számban nem teszi lehetővé.

Államalapító Szent István személye felekezeteken átívelő jelentőségű, hiszen életműve megalapozta a magyar nemzet integrációját az európai keresztény nemzetek sorába, biztosította folyamatos és meghatározó jelenlétünket a Kárpát-medencében. Életművének megismerése, hagyományának ápolása jogosan kap helyet egy ökumenikus jellegű folyóirat hasábjain, és bízunk abban, hogy az előadások egyetemes üzenete mind (római és görög-) katolikus, mind protestáns olvasóink érdeklődésével találkozik.

Folyóiratunk tudatosan fordul a társadalom aktuális kérdései felé is, ezért Egyház és társadalom rovatunkban közöljük azt a beszélgetést, amelyet Derdák Tiborral, a miskolci Dr. Ámbédkar Iskola igazgatójával folytattunk. A mélyszegénységben élő, zömében roma származású diákokkal foglalkozó intézmény a kasztrendszer felszámolásáért küzdő dr. Ámbédkar Indiában eredményesen alkalmazott nevelési programjának adaptálásával működik. Az iskola alapvetően buddhista szellemiségben tevékenykedik, de élő kapcsolatot ápol a körömi katolikus gyülekezettel is, ahol a roma közösség körében az elmúlt évtizedekben Kuklay Antal plébános folytatott meghatározó tevékenységet. Hasznos lenne, ha az örvendetesen terebélyesedő miskolci egyházi iskolahálózat – melyben szintén meghatározó a hátrányos helyzetű diákok tehetséggondozása – figyelmét felkeltené ez a beszélgetés, s ezáltal is az együttműködés elmélyítése felé terelhetné az érintett intézményeket.

E számunk csaknem teljes terjedelmében a 2020 őszén megrendezett konferencia előadásait tartalmazza. A versrovatban – a közelgő tavaszra tekintettel – Petrőczi Évának a tavaszi megújulás és feltámadás gondolatához kötődő verseit olvashatják. Bízunk abban, hogy ezek a gondolatok is feledtetni tudják a lezáruló annus horribilis – a világjárvány miatt is lidérces emlékezetű – időszakát.