Faggyas Sándor, a könyv szerkesztője kiemelte: a három kötetben olyan lelkészek, írók, képzőművészek, zenészek, tudósok, politikusok, katonák szerepelnek, akik nem csak kiemelkedőt alkottak, de „protestáns hitüktől vezérelve szolgálni is akarták hazájukat és egyházukat”.

Felidézte: a könyv ötlete a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából merült fel, de egy kötet kevésnek bizonyult a „képzeletbeli protestáns panoptikumnak”.

A három kötet összesen 150 portrét tartalmaz 39 szerző tollából – tette hozzá Faggyas Sándor.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a kötetben szereplő, a Deák téri gyülekezethez kötődő evangélikusokat méltatta. Elmondta: a közösséget a kommunizmus idején megpróbálták ellehetetleníteni, lelkészeit, vezetőit bebörtönözték, internálták.

E korban nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki vállalja a közösséghez tartozását. Így tett Andorka Rudolf szociológus, aki egész életében hűséges volt a Deák téri templomhoz. Nagy betegen is fontosnak tartotta az egyházáért végzett munkát, a rendszerváltás után az első szabadon választott evangélikus zsinat világi elnöke lett. Nemzetközileg elismert tudósként is alázattal oktatta az evangélikus lelkészhallgatókat, és a teológushallgatók áhítatán is mindig részt vett – közölte.

Fabiny Tamás szólt Keken Andrásról, akit a Deák téri evangélikus templom lelkészeként az ÁVH letartóztatott. Előbb az Andrássy út 60.-ban, majd a kistarcsai internálótáborban raboskodott. Felidézte: a később ismét Deák téri lelkész haláláig hűségesen szolgált, hiszen húsvét hétfői prédikációja után, ima közben zuhant a szószék párkányára. 

Beszélt Szokolay Sándor zeneszerzőről, aki – méltatása szerint – hazáját és egyházát szolgáló emberként akkor is nyíltan megvallotta hitét, amikor ezzel a karrierjét veszélyeztette.

Hafenscher Károly tanszékvezető egyetemi tanár, a 2013-tól 2018 januárjáig működő Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta: a bizottság utolsó üléséig 318 kötet jelent meg, de a mai napig jelennek még meg olyan kiadványok, amelyek kiadását az emlékbizottság támogatta.

Hozzátette: sokféleképpen emlékeztek a reformrációra, tartottak konferenciákat, rendeztek kiállításokat és koncerteket, szerveztek nagyszabású és csendes együttléteket. Az emlékezés „legméltóbb” médiuma mégiscsak a könyv, hiszen a reformáció üzenetének Guttenberg találmánya „adott szárnyakat”. 

A kötetben portré olvasható mások mellett Görgey Artúr tábornokról, Gyóni Géza költőről, Bartók Béla zeneszerzőről, Püski Sándor könyvkiadóról, Szemere Bertalan egykori miniszterelnökről és Gyulai Pál irodalomtörténészről.

„Emlékezni elődeinkre öröm – és kötelesség, mint a magyar és európai protestantizmus kiemelkedő alakja, Ravasz László figylemeztetett, »sorsunk emlékezetünkben van megírva: mondd meg nekem, mire emlékszel vissza, s én megmondom, ki vagy«. Emlékezni és emlékeztetni segít két éve indult vállalkozásunk, a Protestáns hősök című portrégyűjtemény, amelynek már a harmadik kötetét veheti kézbe a Kedves Olvasó." (Részlet a szerkesztői köszöntőből)
„»Vagy nyereség avagy veszteség, de róla megemléközni gyönyörüség.« Így ajánlotta Ferdinánd királynak Cronicáját a leghíresebb magyar históriás-énekmondó, a »lantos« állandó jelzővel emlegetett Tinódi Sebestyén. Könyvünk lapjain mi olyan protestáns személyekről emlékezünk meg, akik nyereséget, tiszteletet, sokszor dicsőséget is hoztak a magyar névnek, népnek; akik – Bod Péter, az első magyar irodalomtörténeti lexikon szerzőjének szavaival – »hazájuk hasznára s ékesítésére és Isten dicsősége terjesztésére« éltek az elmúlt öt évszázadban. Lelkészekről és püspökökről, költőkről és írókról, tanárokról és tudósokról, festőkről és zenészekről, politikusokról és katonákról, egész életükben közösségüket szolgáló, köztük számosan hitükért, hazájukért életüket áldozó hősökről. Az élvezetes és tanulságos életrajzi portrékon keresztül bepillanthatunk »régi elhúnyt idők homályos titkába« éppúgy, mint az elmúlt évszázad történelemformáló személyiségeinek gondolataiba, lelkivilágába, megismerhetjük alig vagy már egyáltalán nem ismert életük mozgatórugóit, küzdelmeit, fordulatait, ma is megbecsülendő műveit, teljesítményeit. A Protestáns hősök sorozatunk harmadik kötetében újabb ötven személyt gyűjtöttünk össze egy képzeletbeli – egyre tágabb és fényesebb – magyar protestáns panteon nagy szellemeinek és jellemeinek közösségébe, abban a hitben, hogy buzdító példaként állnak a ma élő generációk előtt, megmutatva, hogy lehet »itt, e földi létben, ember lenni mindég, minden körülményben«.” (Részlet a fülszövegből)

Faggyas Sándor (szerk.): Protestáns hősök 3. – Félszáz portré az elmúlt fél évezred magyar történelméből
Press-Pannonica-Média, 2018.