Ahhoz, hogy egy találkozó valós és tartalmas lehessen kétoldalú nyitottság szükséges. A cigányság és a többségi társadalom, azon belül is az egyházak részéről mintha erre kívánná a hangsúlyt fektetni a közel két éve, a protestáns egyházak cigánymissziós vezetőinek összefogásán alapuló Cigány Módszertani és Kutató Központ. Teszik ezt a „terepen”, azaz cigánymissziós szolgálatukban, a Tükör című lappal, és most, egy módszertani füzet segítségével, hogy hirdessék és megfogalmazzák a közös úton haladás lehetőségeit.

Krámer György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának irodaigazgatója köszöntőjében a felelősségre hívta fel a figyelmet. „Valahonnan valahová haladunk. A protestáns egyházak a cigánymisszióban keresik a helyüket és próbálnak a társadalmi kérdésre keresztény, segítő válaszokat adni, együttműködő és felkaroló kezet nyújtani. Ez egy olyan szolgálat, melyet a felelkezeteknek nemcsak megbecsülnie szükséges, hanem teljes mértékben támogatni is” – fogalmazott az irodaigazgató.

H. Kovács Judit a füzet bemutatóján hangsúlyozta, hogy a protestáns cigánymissziós összefogás a kiadvány megjelenésével új állomására érkezett.

„A Cigány Módszertani és Kutató Központ olyan missziói munkát lát el, mely a társadalmi és szociológiai kérdések keresztény szemszögű kutatásán alapszik. Elengedhetetlennek érezzük, hogy keresztényként megkeressük, feltárjuk, és módszertani segítséggel orvosoljuk a társadalmi megosztottságot. Olyan hídépítést próbálunk kezdeményezni és végezni, mely az összefogáson alapul” – fogalmazott a módszertani központ igazgatója.

„Fontos tudnunk, hogy az egyház legalább annyira színes, mint a cigányság” – fogalmazott Bakay Péter evangélikus lelkész. „Az egyház ott és akkor van, ha Jézus szerint, az Ő tanításának megfelelően működik. A Jézusi elvek pedig a szelídség, alázat, a szolgálat lelkülete és az önmegtagadás. Ezeknek az elveknek kell érvényesülnie tevékenységünkben is, hiszen így tudjuk krisztusi küldetésünket ellátni” – mondta az evangélikus egyház cigánymissziói szolgálatának vezetője. Bakay Péter hozzátette: „Nem az egyházak hajolnak le a cigányokhoz, ezt Jézus már megtette. Nekünk az a feladatunk, hogy Krisztust éljük meg a cigányság között!” Az evangélikus lelkész ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy nemcsak a többségi társadalomban, de azon belül az egyházban is még mindig kevesen nyitottak a cigány testvérekkel való közösségvállalásra, ezért határátlépésre van szükség és annak felismerésére, hogy az egyház és annak tagja hálás lehet cigány testvéreinek, hogy a velük való közösség által az egyház megtalálhatja identitását.

Naszády Krisztina egy történettel kezdte előadását, melyben egy cigány ismerőse azt hangsúlyozta, hogy nem elég az integrációs programok általi felzárkózás, hiszen azok az alkalmak a lelkekkel nem törődnek. „Az egyház specifikus feladata a spirituális javak szolgálata. Ennek felismerése és cigány testvéreink közötti gyakorlása nemcsak küldetés, hanem a missziói parancsnak megfelelő élet. Tudnunk kell, hogy a társadalmi felzárkózási programok akkor lehetnek sikeresek, ha azok nemcsak önmagukban állnak, hanem személyes kapcsolatok által a programokhoz a felkarolás, a remény nyújtása is kapcsolódik. Ahol tudatosítani tudjuk, hogy cigány testvéreink nem megvetett nép, hanem Isten ugyanolyan gyermekei mint a többségi társadalom tagjai, ott tudunk sikereket, együttműködéseket kialakítani” – fogalmazott a Magyarországi Református Egyház cigánymissziójának munkatársa.

A Találkozások című füzetről Patkás Rita beszámolójában hangsúlyozta: „A sorozat első füzetében a szerzők személyes tapasztalataikkal, a cigánymisszióra való elhívásuk történetével és találkozásaik megosztásával kívánják az olvasót segíteni a cigány testvérekkel való közösség megerősítésében. Ezek a tapasztalatok nemcsak a keresztények számára hasznosak, hiszen jó példákat és jó gyakorlatokat közvetítenek, így egy társadalmi feszültség enyhítését célozzák. Arra hívják fel a figyelmet, hogy olyan szemléletváltásra van ma Magyarországon szükség, mely a két oldalról épített falakat két oldalról kezdi el bontani.” A Magyar Pünkösdi Egyház országos cigánymissziójának munkatársa egyúttal ismertette, hogy a sorozat következő kiadványai többek között az identitás, a Biblia szava a peremen élőkhöz és a mit tanulhat a többségi társadalom a cigányoktól témákkal fog foglalkozni.

Kurdi Zoltán, a Magyarországi Metodista Egyház cigánymissziójának vezetője a protestáns összefogás vonatkozásában az őszinteségre, a kölcsönösségre és a közös alapokra hívta fel a figyelmet. A cigánymisszió vonatkozásában Kurdi Zoltán kiemelte, hogy „téves az a megközelítés, hogy ezzel a szolgálattal csak mi adunk. A gyermekvállalás, a család megtartó ereje és a családi összefogás a többségi társadalom számára példa lehet, hiszen cigány testvéreink nem elkülönülve élnek, hanem nagyon szoros családi szövetséget alkotnak.

A Találkozások – Cigánymissziós Módszertani füzetek első része a szervezettől elektronikus úton is megrendelhető, valamint valamennyi gyülekezet és érdeklődő számára nyomtatott formában is megrendelhető a Cigány Módszertani és Kutató Központtól.