Megkezdődött az ökumenikus imahét Debrecenben

Megkezdődött az ökumenikus imahét Debrecenben

Share this content.

Forrás: gorogkatolikus.hu, szöveg: Csikós Judit
Debrecen – Debrecenben 2016. január 17-én, vasárnap, az Attila téri görög katolikus templomban tartották meg az ökumenikus imahét első alkalmát. Fekete András görög katolikus parókus mondott köszöntőt, majd Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök hirdetett igét.

Az egybegyűlteket Fekete András görög katolikus parókus köszöntötte. Köszöntőjében elmondta: vasárnaptól vasárnapig a különböző felekezetű gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket és imádkoznak a keresztények egységéért.

Az ökumenikus istentiszteletet dr. Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke vezette.

A szentbeszédet Palánki Ferenc római katolikus megyés püspök mondta el. Beszédében kifejezte: arra hívattunk, hogy Isten nagy tetteit hirdessük. Mert az Isten nagy tetteit, az Istennek a szeretetét mindenki megérti, mindenki fel tudja fogni. Ezen a héten Isten nagy tetteiről elmélkedünk, mert hogy ha hirdetjük ezeket a tetteket, akkor egységbe kerülünk egymással. Ennek az egész egységhétnek ez van a hátterében, hogy legyünk a szeretet közösségében. Isten szólni akar hozzánk, Isten meg akar szólítani bennünket, embereket. Mert azt mondja Jézus, aki hisz bennem annak örök élete van.

A megyés püspök felhívta a hívek figyelmét, hogy milyen sok kiégett emberrel lehet találkozni. Aki nagyon bízott magában, mert hallgatott a világ szavára, a világ buzdítására, hogy legyen önbizalma, annak minden sikerül. Aki hisz, annak minden sikerül, az majd megnyeri az olimpiát. Persze hogy bíznia kell benne, hiszen ha nem bízna, akkor el se kezdené. Na de csak önmagunkban bízni nagyon kevés. Főleg ha Isten útját akarjuk járni, s közben magunkban bízunk, fából vaskarika. Nem megy az úgy. Uram segíts! – szoktuk imádkozni. S akkor ki a főnök? Kiről szól a történet? Én vagyok a főnök, az Úr meg nekem segít? És ha nem segít, vagy nem úgy segít, ahogyan én kérem, ahogyan én elvárom tőle, akkor csalódok az Istenben? Mennyi sok ilyen kortársunk van, aki azt mondja, hogy csalódtam az Istenben, mert az Istenhez hiába imádkoztam, nem teljesítette a kéréseimet. Az Isten nem kérést teljesítő automata, fölül bedobom az imádságot, alul meg kijön a kegyelem. Istent nem lehet zsebre tenni, nem lehet befogni az életünk szekere elé. S akkor jön a megtérés, a kegyelem pillanata, hogy megfordítom: nem megy ez nekem, de majd imádkozom, és Istennel fog majd menni. Uram segíts, együtt csináljunk valami szépet, hiszen Te is látod, tele vagyok jó szándékkal, jók az indulatok, jól indulok, jó felé haladok, jó felé szeretnék haladni, s akkor azt látjuk, hogy még mindig nem megy. Valaki azt mondta, hogy nem megy nekem még az Istennel se. És itt jön a húsvéti fordulat, itt jön az, amikor a kő, amely ott nyomja a szívünket, amely maga alá temet, elzárja a fény elől az utat. És ez a fordulat azt jelenti, hogy nem megy még Istennel se, de Istennek megy velem. Amikor úgy kezdek el imádkozni, hogy itt vagyok Uram, segítek, én segítek, segíteni akarok neked. Hogy nem én akarom megmondani, hogy mi és hogyan történjen, hanem azt szeretném, hogy az történjen,  amit Te akarsz, s az én életemben is az történjen, amit Te akarsz és én ezért rendelkezésedre állok. Hogy rajtam keresztül történjenek meg a csodái,  jussanak el az emberekhez a szavai, a Te irgalmasságod csodálatos tettei.

Zárásképpen elhangzott: Jézus Krisztus azért jött el erre a világra, hogy megtanítson bennünket szeretni, hogy megmutassa, milyen is az istenszeretet. S kiárasztotta ránk a Szentlelkét, hogy ennek a szeretetnek legyünk mi mindannyian hiteles tanúi szép keresztény életünkkel és hirdessük mindenkinek Isten nagy tetteit, mert ezt mindig mindenki meg fogja érteni. Mert minden ember, még azok is, akik nem hisznek, vágyakoznak a boldogságra és a boldogság maga az Isten. Erre hívott meg bennünket az Úr ezen a héten, mi, akik templomba járók vagyunk, a templomban, az imádságban, a közösségben, a szeretet közösségében találkozhatunk az Istennel, s akik nem járnak templomba, azok rajtunk keresztül találkozhatnak az Isten szeretetével.

Ehhez kívánt mindenkinek sok kegyelmet, reménységet és szeretetközösséget.

Dr. Seszták István főhelynök atya elmondta, hogy az egyházaink vezetőinek megállapodása szerint, a kedves testvérek adományait a városban működő roma szakkollégiumok még hatékonyabb működésére kívánja fordítani. Adományaikat megköszönve, szeretettel buzdította a kedves testvéreket, hogy imádkozzanak is ezekért a fiatalokért, hogy mindaz a misszió, amit saját hitük és felekezetük szerint végeznek, szolgálják egyházaink közeledését, nemzetünk és társadalmunk felemelkedését.

Az ökumenikus istentiszteletet követően, a görög katolikus érseki rezidencián fogadták szeretettel a kedves lelkésztársakat, szolgatársakat, családjaikat, paptestvéreket és meghívott vendégeket.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!