Áhítatot tartott dr. Fabiny Tamás, a MEE elnök-püspöke. A Jób könyvében leírt szenvedésre irányítva a figyelmet két példát hozott: az egyik képen egy gyimesközéploki kiszáradt körtefa, miután Krisztus-formára kifaragták, és így akarták a helybeliek megmenteni, újból kihajtott. A másikon az észak-iraki, tizenegy éves Samir egy olyan keresztelőmedence romjainál állt, melyet az Iszlám Állam harcosai törtek össze. „Pusztító hatalmak el akarták pusztítani a szentet, de Isten ezt nem hagyta, új hajtás támadt. Jézus ugyan meghalt, de a halála életet hozott. Győztes lett és nem áldozat” – hangsúlyozta a püspök. „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete” – idézte Jób 14,7-9-et a püspök.
A keresztség és az úrvacsora szentsége tartja életben egyházunkat, ezért kell, hogy egyházunk helyesen szolgáltassa ki a szentségeket, és tisztán hirdesse az evangéliumot - zárta gondolatait a püspök.

Az első ülésen dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke elnökölt. Elfogadták a X/17. ülésszak jegyzőkönyvét, a küldöttek a zsinati beadványokat megismerték.

A zsinati elnökség beszámolóját Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök ismertette. Az elmúlt időszak testületi és bizottsági tanácskozásait követően és a különböző zsinati vezetőségi munkák mellett a lelkészi életpályamodell (LÉM) általános vitájának újbóli megnyitásának kérését indokolta meg.

Dr. Ittzés András törvény-előkészítő bizottsági elnök felhívta a figyelmet, hogy a bizottsági ülésen tárgyalt témák a Nyugat-Békési Egyházmegye névváltoztatásán kívül napirendre kerülnek, többségükben a harmadik és a hatodik üléseken lesz róluk szó.

Dr. Orosz Gábor Viktor, A Zsinat Teológiai Bizottságának elnöke beszámolójában elmondta, hogy bizottságuk az evangélikus köznevelési hálózat teológiai alapvetésével, a gyermekúrvacsora kérdésével, a hitvallás újrafogalmazásával, valamint a struktúraváltással és az egyház megújulásával foglalkozott.

Dr. László Virgil ügyrendi bizottsági tag rámutatott, hogy többek között ügyrendmódosítási és nyelvhelyességi javaslatokkal éltek.

Fabiny Tamás és Prőhle Gergely beszámoltak a MEE tavaly decemberi, a közel-keleti konfliktus áldozatai és az üldözött keresztények megsegítésére végzett gyűjtéséről és annak észak-iraki felhasználásáról, továbbá a célországban tett látogatásuk tapasztalatairól. Prőhle Gergely szerint perspektívát kell felvázolni a visszatérő emberek helyszínen történő munkaügyi elhelyezkedéséről. Az országos felügyelő szerint a folyamatos kapcsolattartás és támogatás szükséges. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel (MÖS) együttműködve iskolákban érzékenyítő, a szolidaritást előtérbe helyező kampányt fognak folytatni. Fabiny Tamás a helyszíni tapasztalatokról és a további segítségnyújtásról beszélt. A MOS erbili központjában két magyarországi és két helyi munkatárs tevékenykedik, a szervezet részéről Lehel László, Keveházi Klára, Gáncs Kristóf és Pusztai Réka vesznek részt a projektben.

A beszámolót követően a zsinat elfogadta az ülésszak napirendjét, a zsinati gazda, Kertész Géza bejelentése szerint a zsinat szavazatképessége biztosított volt és maradt az ülés végéig.

A második ülésen Abaffy Zoltán elnökletével sor került a MEE 2017. évi beszámolójára, zárszámadására és a MEE 2018. évi költségvetéséről szóló 2017. évi VI. törvény módosítására.

Prőhle Gergely országos felügyelő köszönetet mondott a MEE Országos Irodája felé az elvégzett munkaért, és hangsúlyozta az egyház gazdálkodásáról történő nyilvános tájlkoztatás jelentőségét. 

Csorba Gábor, az országos iroda gazdasági osztályának vezetője ismertette a bevételeket (tervezett: 17 milliárd 759 millió forint; tényleges: 19 milliárd 925 millió; többlet: 2 milliárd 165 millió) és kifizetéseket (tervezett: 20 milliárd 176 millió; tényleges: 18 milliárd 25 millió; többlet: 2 milliárd 151 millió forint). A székházfelújítás tetemes költséggel járt, az országos egyház jelentékeny saját önrészével. A rövid és hosszú lejáratú kölcsönök terén tovább csökkent az egyház kintlevősége, melyeknek nagy része pályázati előfinanszírozás.

Zsugyel János számvevőszéki elnök felszólalásában aláhúzta, hogy a MEE gazdálkodása szilárd alapokon nyugszik. Hangot adott véleményének, miszerint indokolttá válhat egy jövőbeli, várható inflációs gazdasági környezetre történő felkészülés, mely a pénzügyi jellegű tartalékok képzése helyett inkább a jövőbeli feladatok előrehozását, esetleg a jövedelmet biztosító reáljavakba (ingatlanba) történő befektetést indokolja. Szükségesnek ítélte a lejárt követelések visszafizetési feltételeinek újratárgyalását, valamint a visszafizetés realitásának vizsgálatát, illetve az ehhez igazodó intézkedések megtételét.

Az egyház háztartási törvénye értelmében az elfogadott költségvetés módosítása a zsinat kötelessége, ha a kiadási főösszegnél húsz százalékot meghaladó túllépés, illetve a bevételi főösszegnél húsz százalékot meghaladó csökkenés várható. A MEE 2018. évi költségvetését vált kötelezővé tehát az ülés során módosítani.

A harmadik ülésen Tölli Balázs, a zsinat nem lelkészi alelnöke elnökletével az ügyrend és az azzal kapcsolatos törvények módosításának általános és részletes vitája került napirendre dr. Ittzés András törvény-előkészítő bizottsági elnök előterjesztésében. A törvény- és ügyrendmódosítást a zsinati tagok megszavazták, bevezetése 2018. július 1-jétől történik. Határozat született a zsinati határozatok végén a végrehajtásért felelős személy vagy személyek, továbbá a végrehajtás határidejének feltüntetési kötelezettségéről. A határozat végrehajtásáról a felelősnek a határidő lejártát követő ülésszakra rövid írásbeli beszámolót kell benyújtania.

A folytatásban a zsinati gazda és helyettese tisztségének megszüntetését, valamint egy apróbb nyelvhelyességi korrekciót szavaztak meg.

A negyedik ülésen Rostáné Piri Magda lelkészi alelnök elnökletével a hitoktatói életpályamodell (HÉM) törvényi szabályozásának részletes vitája került elő dr. Kodácsy-Simon Eszternek, a modellt kidolgozó munkacsoport vezetőjének, és Bárdossy Tamásnak, a törvény-előkészítő bizottság tagjának előterjesztésében.
A finanszírozásról Csorba Gábor gazdasági vezető is szólt. A HÉM a LÉM-mel párhuzamosan kerül bevezetésre, melyhez a szükséges forrás a LÉM esetén 190 millió Ft/év, a HÉM esetén 140 millió Ft/év. Elsődleges cél, hogy a hittanórák, ezen belül is a kötelező hit- és erkölcstanórák finanszírozása állami céltámogatásból történjen. Az országos presbitérium döntése szerint az állami céltámogatástól függetlenül is meg kell teremteni a finanszírozást, akár saját, szabadon felhasználható forrás terhére is. A számításnál mind a kötelező hit- és erkölcstan, mind a fakultatív és kötelező hittanórák esetében a 2017/18-as tanév hittanoktatási adatait alapul véve az elkövetlező időszakra 9 félállású és 59 teljes állású hitoktatóval számolnak. A 2018/19-es tanévben változatlan gyerek- és óraszámmal, valamint főállású hitoktatóval számolva 609 millió forintra nőne a teljes tanév költsége. 

A zsinati tagok megszavazták az életpályamodellek bevezetését.

Az ötödik ülésen Tölli Balázs nem lelkészi elnökletével az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE) folyamatban lévő fejlesztésekről tartott tájékoztatót dr. Szabó Lajos leköszönő rektor. Beszámolója szerint új szakasz előtt áll az EHE, ezt mutatják az aktuális pályázatok, oktatási és kutatási vállalások. A hallgatói létszám biztosítása nehézségeket támaszt. Összetételében a teológus- és lelkészképzés áll a középpontban, de a hittanári is megerősödött. Az egyházzenei képzés kihalóban, de jelen van egyelőre. Megismerkedtek a zsinati tagok többek között az aktuális létszámadatokkal, az ügyvitel és adminisztráció megújításával, a más egyetemekkel való együttműködésekkel és az új beruházásokkal (könyvtár, kollégium).

Dr. Fábri György megállapítása szerint a fejlesztési időszak még nem zárult le, sőt szintet lépett. Az országos presbitérium döntése alapján fenntartói küldöttet bocsátottak az intézmény rendelkezésére Hafenscher Károly személyében. A megbízott rektornak, dr. Csepregi Zoltánnak a fenntartói kéréseket kell ellátnia. Az északi egyházkerületi felügyelő szerint fenntartói döntés, hogy a MEE önálló egyetemet tart fenn, hiszen a képzés megoldható volna más egyetemen is. Rámutatott, hogy a magyar akadémikus teológiai oktatók egy része más egyetemeken dolgozik, ezért az EHE-nek kínálnia kellene olyan lehetőségeket, melyek segítségével ők is a saját egyházukban szolgálhatnak. 

A hatodik ülésen dr. Hafenscher Károly elnökletével, dr. Ittzés András előterjesztésében egyes törvények módosításáról esett szó. A javaslat túlnyomórészt olyan pontosításokat tartalmaz, amelyek korábbi törvénymódosításokból adódnak, és már korábban elvégezhetők lettek volna, de elmaradtak, tehát teljesen formális („harmonizációs célú”) módosítások, melyeket fontos még most, a zsinati ciklus lezárása előtt elvégezni.

A törvények módosítását a zsinat megszavazta.

A hetedik ülésen Abaffy Zoltán vezetésével a LÉM törvényi szabályozása kérdésének általános vitájára került sor dr. Joób Máté és Kendeh K. Péter, a munkacsoport tagjai előterjesztésében. Joób Máté rámutatott: Nem egy modell támogatásáról vagy elvetéséről, hanem konkrét személyek, azaz lelkészeink támogatásáról van szó. Szeretnénk, ha az egyházunk jövőképe nagyban támaszkodna a gyülekezetekre. Nem intézményfenntartó egyház vagyunk, hanem gyülekezeti közösségben élő – mondta. Kendeh K. Péter szerint a közösség legalább húsz év rendezetlen helyzetet tol maga előtt a lelkészi fizetések terén (a tanulmányok, képzési és minősítési rendszer, jelzőrendszer és támogató szolgálat, szolidaritás és illetményrendszer ügyében), és ezt nem szabad így hagyni. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy elkezdtek erősödni a félelmek is a változás előtt. Az általános vita végén megfogalmazódott a közös igény a szabályrendelet elfogadására.

A nyolcadik ülésen Tölli Balázs elnökletével A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának tanúságtétele a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját követően – Anno Domini 2018 címmel általános és részletes vitára került sor. A szöveget dr. Hafenscher Károly terjesztette elő, melynek stiláris és teológiai részleteit elemezték a zsinati küldöttek hozzászólásaikban. Lackner Pál javaslatában megfogalmazta, hogy a szöveg ne tanúságtétel legyen, hanem nyilatkozat, erről azonban nem született határozat. A többszörösen átdolgozott textust a zsinat végül határozatban elfogadta.

A kilencedik ülésen a LÉM törvényi szabályozásának részletes vitájára került sor Abaffy Zoltán elnökletével, dr. Joób Máté előterjesztésében. A LÉM-mel összefüggő törvényi módosítások szövegét a küldöttek egyesével végigvették és megvitatták. A zsinat végül a törvényt nagy többséggel elfogadta. A LÉM 2019. január 1-jétől kerül bevezetésre.

A tizedik ülésen Rostáné Piri Magda elnökletével a Győri Insula Lutherana projektről adott tájékoztatót Ráskai Péter építész, vezető tervező. Ismertette, hogy átadásra kerültek az evangélikus szigeten lévő épületek, a kivitelezők az utolsó simításokat végzik rajtuk, amiről vetített képek segítségével tájékozódtak a zsinati tagok.

A zsinat Hafenscher Károly zárógondolataival ért véget. Záró ünnepi zsinati ülésre 2018. szeptember 29-én kerül sor.