„A bál hangulatát meghatározza az épület és azon belül a díszterem csodaszép, régies hangulata. Az estét a dísztermi csillárok és falikarok ihlették – mondta el Niki. – Szerettünk volna egy olyan rendezvényt, ami méltó a kossuthos diákokhoz és ahhoz a lelkiséghez, amiben itt élünk. Nem egy bulit akartunk, hanem egy black tie dresscode bált, ahová felvehetjük a legszebb ruhánkat, táncolhatunk, jól érezhetjük magunkat. Az iskolavezetés támogatása örömmel töltött el minket, igyekeztünk élni a bizalommal, miközben a lehető legjobban éreztük magunkat. Úgy látjuk nagyon jól sikerült az első bál, érdemes volt megpróbálni, és jövőre új terveink vannak. Szeretnénk témát adni a bálnak és lehetőséget a kossuthos diákoknak, hogy amíg idejárnak, évente egyszer a legjobb oldalukról mutatkozhassanak egymás előtt.”
A bált 19 órakor nyitották meg, a bevonulás után a bálkirály és bálkirálynő jelöltek bemutatása következett, majd a svédasztalos vacsora és a nyitó tánc. A szavazás kihirdetése után a választott bálkirály és királynő tűzijátékos tortával és pezsgős koccintással zárta a hivatalos programokat. Ezt követően hajnalig tartó jó hangulatú táncos mulatság zárta a bált.
„Attól hogy egy gimnázium több mint 200 éves, tizenévesek koptatják a lépcsőit, az ő igényeik a legfontosabbak, hiszen az iskola az elsődleges életterük, ezért örültünk a DÖK kezdeményezésének. Régen szerettek volna már a gyerekek valami különleges, nekik szóló programot. Nagyon szimpatikus volt az a szellemiség, amit érzékeltünk az első megkereséskor, miszerint csak kossuthos diákok léphetnek be, estélyi és koktél ruhában, illetve öltönyben. Azt is meggyőzőnek találtuk, hogy a díszterem csillárjai és falikarjai ma még képesek bárkit arra ösztönözni, hogy egy ragyogó diákbált szervezzen – meséli a gimnázium igazgatóhelyettese. – Természetesen iskolai rendezvényként nem jelenhetett meg az alkohol és más veszélyek, így sok szülő örömmel és nyugodtan engedte el gyermekét a zártkörű estélyre, mi pedig örülünk, hogy a mai világban még van erre igény. Az est hangulata egyértelműen meggyőzött minket arról, hogy lehet folytatása ennek a kezdeményezésnek. A csodás ruhaköltemények és az elegáns öltönyök, a falikarok sejtelmes fénye az ódon falak között nagyon stílusos volt, és a részt vevő diákok nagyon jól érezték magukat. Beszélgettek, ismerkedtek, táncoltak és felfedezték, hogy éjszaka bizony egész más az épület hangulata. Bár nem szellemjárta, ahogy az nekik nagyon tetszett volna, de igazán magával ragadó és rejtélyes. Igazi Kossuth-diákokhoz méltó diákbált rendeztek maguknak, amit a jövőben is támogatni tudunk.”
Az impozáns díszteremben ma már a megszokott szigorú, egyenes sorokban álltak a székek. Semmi nem tanúskodott arról, hogy péntek éjjel milyen felemelő volt a sok szép fiatal táncos hullámzása az öreg parkettán. Jövőre már talán az első bálozók fehér ruhái is feltűnnek az elegáns kavalkádban és sikerül egy új, Kossuth-hagyományt teremtenie a diákoknak.