Dolinszky Márta evangélikus esperes és verbászi lelkész arról számolt be lapunknak, hogy a verbászi evangélikus templom négy éven keresztül épült, és 1820-ban lett kész.

„Vajdaság területén ez a „legevangélikusabb” templom, mert olyan szimbólumokat találhatunk benne, amelyek bemutatják a XVI. századi reformációt. Elsősorban a Luther Márton-festményre gondolok, amely a reformátort V. Károly kihallgatásán ábrázolja. Ez a reformáció egy nagy üzenete, mert itt megvédte az evangélikus tanítást, és  annak lényegét, hogy vissza az evangéliumhoz. Emellett több hasonló jelképpel találkozhatunk a templomban, ilyen például a kard, amely Isten igéjének szimbóluma és több helyen is megjelenik. Jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy ez volt az egykori bácsi egyházmegye székhelye. Az első világháborút követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, és az új államalakulatban innen indult ki az evangélikus élet. Köszönhető ez Gusztáv Adolf Wagner esperesnek, aki a teljes körű evangélikus vallási életet irányította” – számolt be a lelkésznő.

A második világháború utáni történésekről a verbászi templommal kapcsolatban nincsenek megbízható adatok, de a szájhagyomány alapján alá lett aknázva, akárcsak sok olyan templom, amelyre ráragasztották a német jelzőt. Ilyen volt pl. az óverbászi és a cservenkai, s ezek megsemmisültek, egyházközösségeikkel együtt, tudtuk meg Dolinszky Mártától.

A cikk itt folytatódik.