Az újratelepítés 300. évfordulóját 2023-ban ünnepeljük Mezőberényben, mivel az oklevelek és tudós elődeink 1723-ra datálják Mezőberény újratelepítésének kezdő évét – vezette be közelmúltbeli köszöntőjében a jeles dátumról való megemlékezést Körösi Mihály alpolgármester. Mint a mezőberényi városi oldalon is olvasható, a törökök 1566-ban elfoglalták Gyulát, ettől az időszaktól kezdve Berény a Gyulai Szandzsák alá tartozott egészen elnéptelenedéséig. A 15 éves háború időszakában, 1596-ban a tatár seregek Berényt is feldúlták. Az 1600-as évek közepén a falu lakói megpróbáltak visszatérni, de az 1680-as években az állandósuló hadműveletek miatt hosszú időre lakatlanná vált a helység.

A település történetének egy rövid, de fontos időszaka játszódott le 1702–1709 között. A harcokat követően 1702-ben az elűzött lakosok visszatértek az elhagyott falujukba. Huszonhat család Dályi János lelkész vezetésével megalapította a második Berényt. Veremházakban laktak, sövényfalú, sárral tapasztott templomot építettek, majd harangot öntöttek, és elkészítették a község pecsétjét. Az a régi pecsét lett a későbbi és a ma is használatos címer alapja. Mindez elszántságukat jelzi, nem rajtuk múlt, hogy a megújuló település a Rákóczi-szabadságharc alatt újra lakatlanná vált, 1709-től 1723-ig.

Körösi Mihály elmondta, evangélikus hitű szlovákok, németek és a református vallású magyarok telepítették újra a község korábban már meglévő helyét, adták Mezőberény vallási és etnikai többségét, melyet a később érkezett más vallásúak és nemzetiségűek tovább színesítettek.

„Közös munkájuk nyomán épült településünk, melyre büszkék vagyunk” – fogalmazott az alpolgármester, majd kifejtette, a városlakók és az elszármazottak segítségével kívánják bemutatni az elmúlt 300 esztendő értékeit az évforduló kapcsán. – Választ keresünk arra a kérdésre, hogyan járultak hozzá elődeink Mezőberény fejlődéséhez, mivel gyarapították értékeit. A kérdés megválaszolásához mindenkire: civil és egyházi szervezetekben, intézményekben, helyi közösségekben dolgozó, de magánszemélyek alkotó együttműködésére is számítunk – hangsúlyozta Körösi Mihály. – A közös munka által, a közös tudás közzétételével nyerhet közösségünk átfogó képet az eltelt 300 év értékeiről. Így még inkább közösen lehetünk büszkék elődeink és a ma Mezőberényben élők, Mezőberényért dolgozók településünket fejlesztő tevékenységére. Az előkészítés és a megemlékezések során fontosnak tartjuk minden korosztály megszólítását, részvételét.”

Nemzeti ünnepünk napján kezdődött az előkészítő időszak

A 300. évforduló előkészítő időtartama a közelmúltban, március 15-én meg is kezdődött. Körösi Mihály elmondta, hogy az intézmények, civilek, egyházak, vállalkozások, magánszemélyek az előkészítés jegyében tesznek lépéseket a város újratelepítésének megünneplésére. „A teljes évet átfogó programsorozatot tervezünk az előremutató emlékezés jegyében, melyben ünnepi testületi ülés, konferencia, előadások, kiállítások, bemutatók, koncertek szerepelnek számos kísérő programmal” – tette hozzá.