A szövetségi parlament módosításával a paragrafusban „a házasságot egy életre kötik” szakasz helyére az kerül, hogy „a házasságot két különböző vagy azonos nemű ember köti egy életre”.
A szavazást a végéhez közeledő ciklus utolsó parlamenti ülésnapján tartották. Az ügyet az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére vették napirendre. A CDU/CSU ellenezte, hogy tárgyaljanak és szavazzanak a kérdésről, ezzel arra kényszerítette a szociáldemokratákat, hogy a koalíciós hűséggel szakítva fogjanak össze az ellenzéki pártokkal.
Az SPD azzal érvelt, hogy Angela Merkel a napokban felmentette a frakciófegyelem alól a CDU/CSU képviselőit a melegházasság ügyében, és arra kérte őket, hogy döntsenek lelkiismeretükre hallgatva. A szociáldemokraták szerint azzal, hogy az ellenzéki Zöldekkel és a Baloldallal (Die Linke) összefogva megváltoztatták a Bundestag napirendjét, csak lehetőséget teremtettek a lelkiismereti kérdés azonnali eldöntésére, megakadályozva, hogy az ügy további késedelmet szenvedjen és a szeptemberi Bundestag-választás után felálló következő parlamentre maradjon.
Az előterjesztést végül az SPD, a Zöldek és a Baloldal teljes frakciója mellett 75 CDU/CSU-s képviselő - a 309 fős frakció csaknem 25 százaléka - is megszavazta.
Angela Merkel nemmel szavazott. A voksolás után tett nyilatkozatában kiemelte: szerinte a házasság a német alkotmány rendelkezései alapján egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti. Hozzátette, hogy a szavazás nem az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetésének megszüntetéséről szólt, mert már felszámolták a diszkriminációt. Az azonos nemű párok egyenjogúsításának utolsó lépése az örökbefogadási jog kiterjesztése lett volna, amit korábbi álláspontját felülbírálva támogatott volna - fejtette ki Merkel.
Hasonlóan érveltek a szavazás előtti vitában is mindazok, akik az előterjesztés elutasítására bíztatták képviselőtársaikat. Például Volker Kauder, a CDU/CSU képviselőcsoportjának vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének megteremtésével megszűnt az azonos nemű párok diszkriminációja, a házasság intézményét pedig a hagyományoknak megfelelően férfi és nő kapcsolataként kell megőrizni.
Az előterjesztést pártoló CDU/CSU-s képviselők azzal érveltek, hogy a házasság intézményének megnyitása mélyen konzervatív értékek, az életre szóló hűség, az egymás iránti felelősségvállalás értékének terjesztését jelenti.
A szociáldemokrata és ellenzéki szónokok hangsúlyozták, hogy törekvésük a történelmi jelentőségű lépéshez, az azonos nemű párok egyenjogúsításának kiteljesedéséhez vezet.
Az ügy azután került a politikai viták középpontjába, hogy a melegházasságot hivatalosan - kongresszusi határozattal - elutasító CDU/CSU valamennyi lehetséges koalíciós partnere - az SPD, a Zöldek és a Bundestagon kívüli, ám a parlamenti képviselet visszaszerzésére komoly eséllyel rendelkező liberális FDP - világossá tette, hogy csak akkor vállal kormányzati felelősséget a következő ciklusban, ha a kormányprogramban szerepel a melegházasság bevezetése.
Angela Merkel hétfőn Berlinben egy nyilvános fórumon jelezte, hogy szerinte nem párthatározatok alapján kellene dönteni a kérdésről, hanem mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy saját belátása szerint, lelkiismerete alapján járjon el. Sajtóértesülések szerint a kancellár „elszólta magát”, azt tervezte, hogy az új irányvonalat majd csak a jövő héten, a ciklus utolsó parlamenti ülésszakának zárása után ismerteti. Ezzel azt akarta elérni, hogy a melegházasság ügye kikerüljön a választási kampány témái közül és ne akadályozza a következő kormány megalakítását, és a döntés a következő Bundestagra maradjon.
Azonban az SPD kihasználta a párt frakcióvezetője, Thomas Oppermann szavai szerint a kancellár „talán kissé elhamarkodott” megnyilvánulásából adódó lehetőséget, és kikényszerítette a szavazást. Ugyanakkor az egyelőre nem egyértelmű, hogy a melegházasság bevezetéséhez szükséges-e módosítani az alaptörvényt. Az viszont az első kommentárok szerint biztosra vehető, hogy a CDU/CSU részéről lesznek olyan politikusok, akik az alkotmánybíróság elé viszik az ügyet.
Németországban az azonos nemű párok 2001 óta bejegyzett élettársi kapcsolatra léphetnek. Nagyjából 35 ezer ilyen kapcsolatot tartanak nyilván. Az alkotmánybíróság időközben hat alkalommal a bejegyzett élettársi kapcsolathoz fűződő jogok bővítésére kötelezte a törvényhozást, például rendelkezett arról, hogy az azonos nemű párokat is megilleti a házastársaknak járó adókedvezmény.
Egy csütörtökön ismertetett reprezentatív felmérés szerint a németek 74,7 százaléka támogatja a melegházasság bevezetését.
Az egyházak különbözőképp értékelték a határozatot
A két nagy németországi egyház, így a protestáns és a katolikus egyház különbözőképpen reagált a melegházasság bevezetésére. Amíg a katolikus egyház vezetői kritikusan nyilatkoztak, a Németországi Protestáns Egyház vezetősége (EKD) üdvözölte a határozatot.
Az EKD vezető püspöke, Heinrich Bedford-Strohm a következőket írta a Facebook oldalán: „Azt kívánom, hogy sem a győzelmi érzések ne kapjanak most hangot egyik oldalon, sem pedig a keserűség ne üsse fel a fejét a másik oldalon.” A püspök azt kívánta, hogy egy újfajta tudatosság jöjjön létre, amely a házasság csodálatos kínálatát adja, amely egy egész életre szóló hűséget és a másik félhez való kötöttséget feltételez – magyarázta Bedford-Strohm.
Heiner Koch, Berlin érseke, bírálta a Bundestag június 30-i döntését, amiért engedélyezi a „házasságot mindenki számára”. „Sajnálom, hogy a törvénykezés mellőzte a házasság fogalmának alapvető tartalmát” – fogalmazott Koch érsek, aki a német püspöki konferencián belül a családpasztoráció felelőse. A főpásztor szerint „a parlamenti tagok archiválták a partnerkapcsolatok különböző formáinak pontos felfogását”. „A különbségtétel nem jelentene diszkriminációt.” Az érsek sajnálatának adott hangot „a házasság hagyományos felfogásának felhígítása miatt”. „Szomorú, hogy a házasság intézménye belekerült a politikai stratégiák gépezetébe. A házasság nem ezt érdemli” – tette hozzá Heiner Koch berlini érsek.
Reinhard Marx bíboros, a német püspöki konferencia elnöke rámutatott: „A házasság – nem csak keresztény meggyőződésből – egy férfi és egy nő élet- és szeretetközössége. Olyan egység, amely összhangban van azzal az állandó alapelvvel, hogy alapvetően nyitott az élet átadására. Úgy gondoljuk, hogy az államnak továbbra is védelmeznie és ösztönöznie kellene a házasság ezen formáját.” A bíboros kétségeinek adott hangot a törvény alkotmányossága kapcsán. Többek között kiemelte, hogy „félreértés a házasság sajátos jogi státuszát és különleges védelmezését a homoszexuális személyek elleni diszkriminációként értelmezni”.
A hessen-nassaui egyházelnök, Volker Jung ezzel szemben üdvözölte a német parlamenti döntést. Darmstadtban kijelentette, hogy „a diszkrimináció hosszú története ér véget”. Ezzel egy időben a döntés erősíti magát a házasságot, amely „a másikhoz való kötöttség, a másikba vetett bizalom és a másik iránti felelősség védőtere”. Véleménye szerint a mindenki számára biztosított házasság intézménye nem gyengíti magát a házasságot, ahogyan attól többen tartanak, hanem éppen hogy erősíti, hiszen a törvény szerint a megkötött házasságok hosszú távra szólnak és két ember bizalommal megélt, egymáshoz való kötöttségét fejezi ki.
Jung az azonos nemű partnerkapcsolatok újraértelmezésének konzekvens továbbfejlesztéseként értékelte a döntést. Jung egyébként maga is a meleg és leszbikus párok elfogadásának élharcosa egyházában. 2013-ban a Hessen-Nassau Protestáns Egyháza volt az első tartományi egyház Németországban, amely az azonos neműek házasságát egy szintre emelte a hetero párokéval, megáldják őket, valamint bejegyezik az esketést az egyházi könyvekbe is.
Milyen következményei lesznek a döntésnek az egyházak számára?
Az evangélikus egyházjogász, Hans Michael Heinig szerint a most meghozott döntésnek nem lesz közvetlen hatása a németországi egyházakra.
„Azok a tartományi egyházak, amelyek eddig nem támogatták a melegek házasságát, az állami döntés után sem lesznek kényszerhelyzetben, azaz nem kell ezért nekik a meleg párokat megáldaniuk” – mondta Heinig, aki a Németországi Protestáns Egyház (EKD) Göttingenben lévő Egyházjogi Intézetét vezeti. Az esketési szabályok eddig az egyházi esketési szabályokhoz és a tradicionális esketési értelmezéshez kapcsolódtak – mondta a jogász. A 20 protestáns tartományi egyháznál nincsen egységes szabályozás az azonos neműek házasságát illetően. Vannak, amelyekben a férfiak és a nők házasságával azonos szinten van az azonos nemű párok házassága. Másoknál viszont ezt teljesen elutasítják. Megint mások a hitvallással egyezőnek vélik ezt. Ezért vannak olyan szabályok is, amelyek a lelkészek számára biztosítják azt a jogot is, hogy lelkiismeretüknek megfelelően dönthessenek e kérdésben.