A főtitkár április 14-én Hannoverben, az Alsó-Szászországi Protestáns Egyházak Szövetségének rendezvényén mondott beszédet parlamenti és egyházi képviselők előtt. Ezekkel a szavakkal emlékezett vissza 2015 nyarára, amikor Németország megnyitotta határait a menekültek előtt: „Tettével a szövetségi kormány egyértelműen jelezte, hogy komolyan veszi morális és humanitárius felelősségét és figyelmen kívül hagyja a populista propagandát.”

Junge azt kérte az egyházi vezetőktől, hogy továbbra is képviseljék az emberség és a befogadás üzenetét. „Az egyházakra nem csak a menekülteknek van szükségük, de mindazoknak az állampolgároknak is, akik ebben a kihívást jelentő helyzetben iránymutatást keresnek.” Szólt arról is, hogy az emberek kérdéseire és félelmeire választ kell találni, függetlenül attól, hogy jogosan féltik-e némelyek a megélhetésüket a menekültstatisztikák láttán vagy sem. Ha ezek a válaszok elmaradnak, a gyűlölet és az erőszak hullámai fognak megerősödni.

A határok megerősítése rövidlátó gondolkodásra utal

Junge határozottan rámutatott arra, hogy a migránsok áradatára való tekintettel egységes európai politikára van szükség. Ugyanakkor kijelentette azt is, hogy nem megoldás a menekültek európai területen kívülre történő áttelepítése és a külső határok megerősítése sem. „A határok lezárása nem old meg semmit. Azzal, hogy kívül tartjuk a menekülteket Európából, nem tudjuk őket eltüntetni.”

A Chiléből származó, korábban lelkipásztorként tevékenykedő Junge arra kérte az esemény résztvevőit, hogy gondosan kövessék a helyzet alakulását és ne engedjenek meg semmiféle „lazulást” az emberi jogok és jogi eszközök tekintetében. Elmondta azt is, hogy a chilei diktatúrában szerzett személyes élményei miatt nagyon érzékeny minden olyan veszélyre, amely az egyén személyi jogait fenyegeti. Hangsúlyozta, hogy „a menekülteket nem lehet fogva tartani és nem lehet őket visszatoloncolni olyan országokba, amelyek nem minősülnek biztonságosnak”.

A főtitkár mindenkit arra bátorított, hogy „továbbra is legyenek kitartó szószólói a menekültekkel szembeni emberséges bánásmódnak. Ragaszkodjanak ahhoz a hozzáálláshoz, hogy az otthonukból menekülni kényszerülő emberek sok mindent feladtak és elveszítettek már, de emberi jogaikat soha. Azok megmaradtak”.

Junge utalt az 1951-es Genfi Egyezmény betartásának fontosságára is: „Ami vonatkozott 1950-ben a magyarokra, lettekre és németekre […], az kell hogy vonatkozzon 2016-ban a szírekre, eritreaiakra és irakiakra is.”

Az LVSZ főtitkára kijelentette, hogy helytelen szembeállítani a menekültek megsegítését a hosszú távú fejlesztési együttműködéssel. Kérte az európai országok kormányait, hogy a korábbi precedensekkel ellentétben ne csökkentsék az általuk nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásokat és ne így finanszírozzák az országokban felmerülő menekültügyi kiadásokat, mert ezzel csak a migráció, a fegyveres konfliktus és az erőszak kiváltó okait fokozzák.

A politikusok is hálásak az egyházaknak

Az egybegyűlteket köszöntötte Alsó-Szászország parlamentjének házelnöke, Bernd Busemann is, aki szintén elismerését fejezte ki az egyházaknak azért az elköteleződésért, amellyel a menekültek és migránsok körüli politikai vitákban felszólaltak.

Ralf Meister, a Hannoveri Evangélikus Egyház püspöke, egyben az Alsó-Szászországi Protestáns Egyházak Szövetségének elnöke ígéretet tett arra, hogy az egyházak továbbra is ragaszkodnak elkötelezettségükhöz. Az Alsó-Szászországi Protestáns Egyházak Szövetségének a Hannoveri Evangélikus Egyházon kívül tagja még a Brunswicki, az Oldenburgi és a Schaumburg-Lippei Evangélikus Egyház valamint a Németországi Református Egyház.