„A konferencia alapgondolata nem ma fogalmazódott meg, hiszen régóta dolgozunk azon, hogy a különböző hivatásrendek együttműködése hogyan valósul meg válsághelyzetekben; a civil katonai együttműködést és a karitatív szervezetek együttműködését vizsgáljuk, a közös munka hatékonyabbá tételén dolgozunk, amelyhez bízom benne, hogy ez a konferencia is hozzájárul majd” – mondta dr. Padányi József. A tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében kitért arra is, hogy a KÖFOP projektből megvalósuló esemény az NKE kiemelt projektje, amely a köz szolgálatában valósul meg, túllépve csak a közigazgatás fejlesztésén, magában foglalja azon hivatásrendek munkatársait is, akik az állam szolgálatában állnak, és akik az állam és az állami feladatok elvégzésében segítő szerepet játszó szervezetek működéséről minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek.

A konferencia első előadója dr. Orosz Gábor Viktor volt, aki a konnektív és a stratégiai igazságról tartott előadást. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense szerint az igazságos háború tanításához való visszatérés a világpolitikai eseményekből és a megváltozott körülményekből fakad. Ezzel szemben viszont érvként sorolható fel a keresztény egyházak közötti egyet nem értés, a balkáni háború után kialakult Utópia-elv, az evangélikus egyház azon hitvallása, amely szerint az államnak jogában áll igazságos háborút (iure bellare) viselni, az igazságos béke paradigmája, mint az igazságos háború tanításának alapja. Az előadó megvilágította a katonai beavatkozás szükségességének határait és az igazságos háború paradigmáját is.

Dr. Ujházi Lóránd előadása az új típusú fegyveres konfliktusok tükrében megvalósuló igazságos háború tanának újraértelmezését tűzte ki célul. Elmondta, hogy amikor a birodalom védelme már a kereszténység védelmét is jelentette, a keresztény teoretikusoknak szakítaniuk kellett azzal a felfogással, hogy keresztény nem vesz részt fegyveres konfliktusban, így kidolgozták a háború indítására és a háborúban egyetemesen elvárható alapmagatartásra vonatkozó elveket. A kereszténység mellett más monoteista és dualista vallás is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Az NKE tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy erkölcsileg mindig igazolni kell a háborúkat, valamint, hogy a szélsőségesen pacifikus irány soha nem volt meghatározó az egyházon belül.

Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész az egyház és állam háborúról és békéről foglalt álláspontjáról, a megbékélésről és a dzsihádról tartott előadást. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára kitért arra, hogy az egyház és az állam véleménye a háború tekintetében nem mindig egyezik, bár az egyház a feladatát a politikai életben úgy gyakorolja, hogy az az emberek jólétének követelményével és az evangéliummal is összhangban legyen, hiszen mind a keresztények, mind az állam feladata a közjó szolgálata. A dzsihád az előadó szerint sokkal többet jelent a szent háborúnál; fogalma tisztázása és helyes értelmezése kiemelkedően fontos.

Dr. Kaiser Ferenc előadásának címe: „Az erőkivetítés, mint az állam speciális érdekérvényesítő eszköze” volt. Az NKE egyetemi docense kiemelte a globalizáció meghatározó szerepét az erőkivetítésben is, amely magában foglalja a katonai (szárazföldi, légi, tengeri) erő távoli térségben történő és a politikai, gazdasági, ideológiai, pszichológiai, kulturális és az információs (kiber) képességek széleskörű alkalmazását. Az előadó a magánszemélyek egyre meghatározóbbá válását is kihangsúlyozta.

Dr. Resperger István ezredes a humanitárius beavatkozásnál a katonai erő helyéről és szerepéről tartotta meg az előadását. Kihangsúlyozta, hogy a szenvedések enyhítése, a humanitárius katasztrófák és válságok megoldása céljából végső esetben a katonai erő alkalmazása szükségszerű. Az NKE egyetemi docense a nemzetközi és hazai közvélemény támogatását, a beavatkozás térségében a történelmi tradíciók figyelembevételét és a vallási és interkulturális tényezők tiszteletét univerzális alapelvként jelölte meg, amelyeket érvényre kell juttatni.

Nacsinák Gergely András görög ortodox pap a harc és a küzdelem értékét járta körbe az ortodox keresztény hagyomány szempontjából. A vallástörténész a keresztény etika számára megválaszolandó kérdések közül a katonaság, a hadsereg és a háború megítélését tartotta az egyik legproblematikusabb kérdésnek. Az előadó kiemelte a keresztény erőszakmentesség parancsáról, a keresztény állam hadviselési szükségletéről és az állampolgárai katonai védelméről szóló ortodox hagyományban létező megoldási kísérleteket.

Dr. Forgács Balázs százados „A háború és a politika viszonyrendszere” című előadásában elmondta, hogy az emberiség történelmének állandó elemeként van jelen a háború, amely az akaratérvényesítésről szól, és nagy hatást gyakorol rá a politika. Az előadás alapját a politika és a háború alá-fölérendelt, elválaszthatatlan kapcsolatáról szóló Carl von Clausewitz: A háborúról írt műve jelentette, amely az NKE egyetemi docense szerint máig kiemelkedő fontossággal bír a politikának a hadügyek alakulására gyakorolt hatásának vizsgálatában.

Dr. Fazekas Sándor az utóbbi évtizedekben megjelent, a háborúról és a békéről szóló egyházi állásfoglalások közül kiemelten beszélt a nemzetközi színtéren mindennapjainkban is jelen levő állandó fegyveres konfliktusokról. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára az állásfoglalások kapcsán a komponens erkölcsi ítéletalkotás létrejöttének elméleti és gyakorlati használhatóságát, valamint a teológiai felismerés és a katonai döntések ellentmondásos elvi szempontjaiból fakadó konfliktushelyzeteket kutatta előadásában.

Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy „A civil-katonai együttműködés felértékelődése a békefenntartás során Bosznia-Hercegovinában” címmel tartott előadást. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy a hagyományos értelemben vett háborús katonai műveletek céljával ellentétben nem az ellenség megsemmisítése, hanem a biztonságos környezet megteremtése vált elsődlegessé, melyet tárgyalással, együttműködéssel és kompromisszumkereséssel lehet elérni.

Utolsó előadóként Sajtos Szilárd a katonák és családtagjaik között végzett pasztoráció, emisszió, szeparáció és reintegráció témakörében tartott előadást. A református tábori lelkész előadásában beszélt a tábori lelkész preventív, traumatikus és visszaillesztő szakaszokban való feladatairól, az emisszió-, a szeparáció- és a reintegráció fázisairól és az aszimmetrikus terápiáról.

A konferencia előadásaiból konferenciakötet jelenik meg.