– Én nem akarok „A földrajztanár” lenni, inkább a Grubi, akit szeretnek, vagy utálnak – fogalmazott Gruber László, amikor Merész Konrád-díja kapcsán a pályafutásáról beszélgettünk. Számos jel, többek között elismerés is utal arra, hogy inkább az előbbi a jellemző.

Akinek volt alkalma megtapasztalni lendületét, elhivatottságát, humorát, kiváló előadói képességeit, nem is beszélve arról a hatalmas tudás- és tapasztalatanyagról, amelynek birtokában van, az el tudja képzelni, hogy nem jelent számára nehézséget a diákok lekötése, és annak elérése, hogy ne alakuljon ki az „oldott kéve” állapot. Tanítványai országos és nemzetközi versenyeken is jelentős sikereket érnek el, számos publikáció és több tankönyv szerzője, földrajzi verseny szervezője, a szegedi egyetem oktatója, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Ennek az egyedülálló pályának a gyökerei a középiskoláig nyúlnak vissza.

– Általános iskolában talán egyik tantárgyamat sem szerettem, a középiskolában kedveltem meg a földrajzot - emlékezett vissza a kezdetekre. Amikor az egyetemre jelentkezett, e mellé kellett választania egy tantárgyat, és némi gondolkodás után sikerült összehoznia a földrajz-történelem párost, amiből országosan csak 20 embert vettek fel évente több mint 300 jelentkező közül. Elsőre nem is járt sikerrel, így egy évet töltött Izményben képesítés nélküli pedagógusként, ami csak megerősített benne, hogy ezt a pályát kell választania. A következő évben felvették és a katonai szolgálat kivételével nyolc évet húzott le Szegeden, amit végig tanult, tanított, focizott, énekelt.

Doktori tanulmányait – amelyek előzményeként egy évet a németországi Göttingenben töltött – elvégezte, de a mai napig nem doktorált. Azt vallja, hogy annál a két betűnél sokkal fontosabb, hogy fiatalokkal foglalkozhat. Az egyetem után egy évig a Magyar Tudományos Akadémiánál dolgozott, de felmondott az „iskola iránti honvágy” okán. Nem mindennapi intézményben, a Kolumbusz Kristóf utazó gimnáziumban tanított három évig. A diákokkal járták a Kárpát-medence tájait, eljutottak Egyiptomba és a Kanári-szigetekre is, az órákat pedig helyben tartották meg. Sajnos az iskola nem bizonyult hosszú életűnek, de ha egyszer nagyon sok pénzem lesz, újraindítom - mondta a kezdeményezésről.

Számos elismeréssel illették
Az MTA Szádeczky-Kardoss Elemér Díjjal tüntette ki 1999-ben, hat évvel később az MTA „Pedagógus Kutatói Pályadíjjal” jutalmazta, 2008-ban a Magyar Földrajzi Társaság „a földrajz magas színvonalú oktatásáért és népszerűsítéséért, számos cikk és egy egyetemi tankönyv publikálásáért, a diákok tanulmányi versenyekre való sikeres felkészítéséért, valamint középiskolai tanulmányutak vezetéséért” „Pro Geographia” díjjal tüntette ki. 2011-ben földrajztankönyve HunDidac Arany-díjas, 2012-ben pedig Magyar Termék Nagydíjas lett. 2012-ben a Magyar Evangélikus Egyház (1200 pedagógusa közül!) az „Év Tanára” díjjal tüntette ki. A Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium végzős diákjai az eddigi három alkalomból kétszer őt tisztelik meg ugyanezzel a címmel. 2016 februárjában felkészítő munkájáért miniszteri elismerő oklevelet vehetett át a Parlamentben.