„Nem olyan régen léteznek főállású, ordinált lelkésznők. Kezdetben vagy lelkész volt a házastársuk, vagy egyedülállók voltak. Egészen kivételesnek számított a nem lelkész házastárs, és ez egészen a közelmúltig így is volt. A lelkész házastárs »automatikusan« belépett a csecsemőt gondozó lelkésznő helyére, illetve egyszerűen házon belül megosztották a feladatokat” – meséli el Szabóné Mátrai Marianna lelkész arról az időszakról, amikor a támogatás rendszere még nem volt kidolgozott. Ez idő alatt az önkéntes segítség, az összefogás nagy szerepet kapott. A környékbeli lelkészek a testvériség jegyében átvállalták a gyermeket gondozó kolléga feladatait, és a gyülekezet tagjai is igyekeztek segíteni a gyerekfelügyeletben.

A szabályozás első lépésére 2006-ban került sor, amikor a Déli Egyházkerület felügyelőjévé megválasztották Radosné Lengyel Annát.

Tovább a KötőSzó blogra.