Már a Homo sapiens előtti ősember, a Neander-völgyi ember is eltemette halottait: sírt vájt egy barlangba, hogy megadja a végtisztességet – szertartásosan, rituálisan. A rítusok hozzátartoznak az emberi fajhoz, a vallás pedig, mint a kultúra egy eleme, elválaszthatatlan az emberségünktől. Mondhatjuk úgy is, hogy vallás nélkül nincs emberi kultúra, és soha nem is volt.

Az már más kérdés, hogy egy adott rítus vagy társadalmilag szervezett vallás nélkül el tudjuk-e képzelni a világunkat. Azt talán el tudom képzelni, hogy ne egy adott világvallás rítusa szerint vegyek végső búcsút attól, akit szerettem, de azt nem tudom elképzelni, hogy szertartás nélkül történjen mindez, ez embertelen és tiszteletlen lenne.

Mi is a vallás? A vallás egy közösségi hiedelemrendszer, melyhez a közösségi megélést segítő rítusok kapcsolódnak. A rítusok alkalmasak arra, hogy az egyén pszichés terheit megosszák és feldolgozhatóvá tegyék a közösség előtt. A vallás segít az emberi élet végső kérdéseivel szembenézni, és az egyént és a közösséget éltető értékeket folyamatosan megjeleníti.

A cikk itt folytatódik.