„33 évvel ezelőtt ebben az egyházközségben összeszorult szívvel álltam ide, az oltár elé, hogy néhány gondolatot mondjak Isten igéjéről. Tudtam, hogy el kell mondanom, tudtam, hogy szívembe van már rekesztve, és nem tarthatom ott tovább, de nagyon nehéz volt kamaszként, gimnazistaként a gyülekezet előtt megnyitni a számat, és emlékszem, minél közelebb értem – egészen a hátsó padból indultam előre –, minél közelebb értem az oltárhoz, és éreztem, hogy jön a pillanat, annál inkább kiszáradt a szám, és hevesebben dobogott a szívem, éreztem, ahogy elpirulok, és rendkívüli zavarban voltam” – ment vissza egy krisztusi kornyit életében Kondor Péter. Felelevenítette az akkori napi igét, mely így szólt: „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” Igehirdetésében a kemény, határozott, tiszta szívű Keresztelő János példáján keresztül vezette le az alázat fogalmát.

Őt követően Lázár Zsolt, a Nyugat–Békési Evangélikus Egyházmegye esperese iktatta be Zahorecz Pált a Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalába. „Gondjaidra bízom a szarvas-újtemplomi evangélikus gyülekezetet, hogy pásztorold az Úr Jézus Krisztus népét, ne kényszeredetten, hanem örömest, ne haszonlesésből, hanem odaadóan, ne uralkodjál a reád bízottakon, hanem légy a gyülekezet példaképe” – mondta, majd a gyülekezet gondjaira és szeretetére bízta Zahorecz Pált.

A lelkészkollégák áldása után Zahorecz Pál a szószékről szólt a tiszteletére megjelentekhez. Az új lelkész egyből megvillantotta már ismert humorát:
Minden változik. A lényeg nem!
Ez a Yo az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Az Animal Cannibals eme refrénjére fűzte fel gondolatait, melyek során a változó világtól, a rohanó időtől, a karácsonyi csokinyúltól és a húsvéti karácsonyfától eljutott Jézus Krisztus, a szeretet és a fontos dolgok állandóságáig, majd visszakanyarodott ahhoz, hogy mi a jó az elmúló évek változásaiban.