Ha esetleg katolikus testvéreinkkel beszélgetve szóba kerül a papi nőtlenség kérdése, a kapcsolat további alakulását tekintve nem biztos, hogy a legjobb választás a témában meglehetősen radikálisnak mondható Luthert idézni, akinél nagyobb szenvedéllyel aligha szólhat bárki is az isteni rend ezen földi – jellemformáló – ajándéka mellett. A reformátor szerint a napnál is világosabban kiolvasható a Szentírásból Isten rendelése, amely férfi és nő egy életre szóló szövetségét jelenti. „Az ember ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.” (Ef 5,31) A papi nőtlenség Luther vélekedése szerint teljesen emberi intézmény, melynek nincsenek szentírási alapjai. Ezzel szemben az Istenre épített házasság a leglelkibb intézménynek tekinthető, még ha a reformátort sokan azzal vádolják is, hogy az egész reformációt saját „asszonyfogásának” szolgálatába állította – ahogy erre Luther több írásában is utal.

Ennek a gyanúsítgatásnak már csak azért sem lehet valóságalapja, mert Márton testvér – jó néhány barátjának vallott erről levelekben – kezdetben kifejezetten tartott a nősüléstől, miközben „kerítőként” is közbenjárt, hisz a lutheri tanításokat magukévá tevő apácák megszöktek a kolostorokból, és a korban a férjhez menésen kívül nemigen volt egyéb esélyük a boldogulásra. A reformátor egyre-másra házasította ki őket, mígnem ő maga is nősülésre adta a fejét. A nála tizenhét évvel fiatalabb Katalin ugyanis – több más kérőt visszautasítva – őt választotta.

Ha maradéktalanul nem tudjuk is felfejteni a szerelmi szálat, annyi bizonyos: Luther Márton és Bóra Katalin házassága működött. Luther példás férj és családapa lett. Mivel rengeteget volt úton, és elsősorban szerzetesi életre rendezkedett be, talpraesett felesége vette át a gazdaság irányítását, mindemellett kosztos diákokat is fogadott a házban, és sörfőzdét üzemeltetett. Neki címzett leveleiben Luther ezért gyakran szólította őt „Kata uramnak” vagy épp „császárnénak”. A feleség levelei sajnos nem maradtak fenn, ezért csak a férj leveleiből tudunk következtetni a válaszok tartalmára és hangvételére.

„Ádám és Éva bizonyára kiadósan végigveszekedték a kilencszáz évüket” – írja egyik prédikációjában tréfásan Luther, nem rejtve véka alá, hogy az egymás melletti elköteleződés és kitartás gyakran a „keskenyebb út”. Ezzel együtt minden sorával rávilágít arra is, hogy humor, önirónia és derűlátás nélkül nem lehet jól működtetni a hétköznapokat és szolgálni az Urat.

A sok megmosolyogtató életkép mellett Luther kötetbe válogatott prédikációrészleteiből és elmélkedéseiből kirajzolódik a házasság teológiai hátterének mélysége is. Az egyik legfontosabb érve, hogy maga Krisztus is asszonytól született, továbbá hogy férfi és nő természettől fogva kívánják egymást, és hogy a házasság voltaképp gyógyszer a bűnre, a vágyak rendezője, mely megóv a korban szintén változatos formákban előforduló paráznaság bűnétől. Ugyanakkor Luther Esketési könyvecskéjének beemelésével megjelenik a kötetben a házasságkötés ekkor még teljességgel rendezetlen formájának egységesítő törekvése is.

A Szerelemládikó esztétikus oldalain egy modern gondolkodó képe rajzolódik ki, aki asszonyát „felmagasztalja”, ugyanakkor nem szégyell hangot adni gyöngéd érzelmeinek, féltésének sem. Hovatovább egészen progresszív gondolkodásról tanúbizonyságot téve – a nemi szerepekről való gondolkodást is megreformálva, a mai férfiaknak is jó példát adva – a reformátor egy helyütt, épp a nők védelmében, felvillantja a pelenkamosó férfi képét is mint a szolgálat részét. Vagyis Luther vélekedése szerint Istennek tetsző, ha a családban munkamegosztás van, és a terheket együtt hordozzák. Az esélyegyenlőség mai harcosa hitetlenkedve olvashatja ezeket a 16. századi sorokat. De ha mi hittel olvassuk, akkor a valaha titkos ládikákban egymásnak ajándékozott „jegyajándékainkat” újra és újra érvényesíthetjük, jelenvalóvá tehetjük – a házasság dicséretére, Isten dicsőségére.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 7–8. számában jelent meg 2020. március 1-jén.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. www.nka.hu