Krähling János, a Budapesti Műszaki Egyetem docense, az építészettörténeti és műemléki tanszék vezetője bonyhádi születésű. Evangélikus ​templomok a mai Magyarországon című könyve máig hiánypótló mű. Mindezeket összevetve nem is lehet teljességgel véletlen, hogy éppen Murgára kalauzolta a német vendégeket.

– A potsdami Fachhoch-schule és a budapesti műegyetem általam vezetett tanszéke tudományos együttműködésre lépett – adott tájékoztatást Krähling János. – Ennek az Erasmus csereprogramot létrehozandó együttműködésnek a keretében érkeztek Murgára különbusszal a német egyetemisták két professzorukkal együtt. Egyébként nemcsak itt, hanem Felsőnánán is megnézzük az evangélikus templomot.

A murgai szakrális épület bár műemléki védettséggel rendelkezik, ez még önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ellenálljon az idő okozta enyészetnek. A német vendégek is nyugtázták, hogy a templom művészettörténeti értéket képvisel, kivételes a benne található, gót betűs német szöveggel ellátott festett karzat is; viszont sokat levon az összképből az, hogy az oldalfalakon repedések mutatkoznak. Ezért is közölte azt dr.-ing. Christiane Kaiser, hogy a kooperáció keretében a pályázati lehetőségeket is igyekeznek felkutatni. 

– Hallgatóinkat szemmel láthatóan nagyon megragadta a belső tér – folytatta a potsdami intézmény dékánhelyettese. – Nem volt ismeretes előttük, hogy itt, Murgán annak idején németek éltek és dolgoztak. Különleges a váltás, tegnap megérkeztünk Budapestre, egy világvárosba, ma pedig vidéken, egy majdhogynem elhagyatott, de csodálatos faluban vagyunk. Ahol a fogadtatás barátságos, az ellátás pedig remek. Most mindössze a csütörtök délutánt és péntek reggelt töltjük itt: de ez az idő is felhasználható arra, hogy egyetemistáink érdekes szakmai tapasztalatokat szerezzenek és mindenekelőtt tanuljanak. Fényképeket és rajzokat egyaránt készítenek a templomról. Közben azt is nyugtázhatják, hogy egykoron milyen virágzó kultúrája volt itt a németségnek. Egyébként már most több diákunk érdeklődik Murga temploma iránt, az sem kizárt, hogy diplomamunka téma lesz belőle.

Prof. Andreas Kahlow az építőmérnök szakember szemével nézett körül a templomban. Természetesen azonnal észrevette a legkomolyabb gondot.

– Feltűnőek ezek a repedések a falakon – mondta. – Minél előbb meg kell vizsgálni, hogy mi okozta ezek kialakulását. Az altalaj, a nedvesség, a vízelvezetés, az építéstechnológia közül bármelyik lehet felelős ezekért a résekért. Az biztos, hogy a foltokat okozó nedvességet feltétlenül távol kell tartani az épülettől.

A hallgatók egyikét, aki az utolsók között hagyta el a templomot, szemmel láthatóan megragadta a látvány, avagy talán a léleknek nyugalmat adó hangulat is.

– Keresztény fiatal vagyok – vallotta meg hitét Ronald Weinert. – Mint ilyen, templomba járó. Sok helyen voltam már, sok templomba betértem, de ilyen különleges szószék oltárt még sehol sem láttam.

Miniszterelnököt is adott a falu

Murga első írásos említése – közli az internetes Wikipedia – 1446-ból származik Morga néven. Ekkor a falu a Morgai család birtoka volt. A középkori település a török hódoltság ideje alatt elpusztult és lakatlanná vált. A XVIII. században először rácok, majd 1745-ben Kalaznó környékéről hesseni eredetű evangélikus német telepesek érkeztek a faluba. Jelenlegi lakossága 71 fő. Az evangélikus templom 1795–96-ban, tornya 1854-ben épült meg. A templom belsejében látható, fára festett képek 1844-ben készültek, a karzat mellvédjén láthatóak. Ó- és újtestamentumi jeleneteket, portrékat ábrázolnak, az egyik alak nem más, mint a nagy reformátor, Luther Márton (Martin Luther). A falunak van egy, a magyar történelem szempontjából is neves szülötte: Gömbös Gyula. 1932 és 1936 között miniszterelnöki tisztet töltött be.