A szép napokat is megélt orgona

A reformáció hónapjára eredeti helyére került vissza az a 18. századi műemlék orgona, mely felújított állapotában nem csak a Veszprém megyei település ékessége, hanem az egész ország és az evangélikusság kincse. Ez a barokk korban elterjedt hangszer mára már ritkaság, a korból való orgonákból nagyon kevés maradt fenn, még kevesebb az, amelyik használható állapotban van. Nem is csoda, hogy az orgonát megszólaltató evangélikus lelkész, Németh Szabolcs, örömmel átitatva így fogalmaz: „Amikor az ember elkezd ezen a hangszeren játszani, vagy hallgatja, olyan, mintha időutazáson venne részt: visszacsöppen oda, ahol elődeink gondolkodásban, esztétikában és zeneileg háromszáz évvel ezelőtt tartottak. Fantasztikus élmény.”

Az orgona hányattatott sorsa

Az 1700-as évek elején készült hangszer már használt állapotban, vásárlás révén került 1873-ban a Kinizsi vár szomszédságában található evangélikus templomba. A második világháborúban az oroszok megrongálták. A gyülekezet akkor még megjavíttatta az orgonát, mely ismét a liturgia szolgálatában állt. A Kinizsi vár felújítását követően megindult a turizmus. „Abban az időben nyitva volt a templom. Egy turistacsoport tagjai bejöttek, felmentek az orgonához és mindenki vitt magával emlékbe egy sípot” – meséli az 1970-es években történt rongálásról Németh Szabolcs. A gyülekezet evangélikus lelkésze azt is elmondta, hogy a kár olyan mértékű volt, hogy ezt követően negyven éven keresztül teljesen használhatatlan lett a hangszer.

A szocialista műemlékvédelem, avagy a templom mint díszlet

Németh Szabolcs beszámolt arról is, hogy a mára teljesen felújított és eredeti állapotában visszaállított templomtér még pár évvel ezelőtt is az 1970-es évek műemlékvédelmi hivatala által engedélyezett formáját mutatta. „A szocializmusban felújították a várat. A Kinizsi vár közelsége miatt előírták, hogy a templom is a várhoz hasonlítson. Leszedték az eredeti díszes csillárokat, helyettük vasból készült fali lámpákat tettek fel. A templom falain lemeszeltek minden festést. Ezt azért tették, mert a templomot filmforgatásra is használták és így az épület és annak belseje jó »díszlet« tudott lenni” – fogalmaz a lelkész. Az orgona eredeti festését is megváltoztatták, az akkori műemlékvédelmi hivatal engedélyével a mívesen festett és díszített barokk orgonát csontszínű olajfestékkel mázolták le. „Így védték a barokk műemléket a 1970-es évek Magyarországán” – mondja Németh Szabolcs.

Templomfelújítás

A templom felújítása 2011-ben következett be. Ekkor visszakapta barokk belsejét. „A falfestéseket feltárattuk, restauráltattuk, a csillárokat rekonstruáltattuk, a padozat is visszakapta eredeti zöld színét” – tudjuk meg az evangélikus lelkésztől. Az a pályázat azonban nem terjedt ki az orgona restaurálására, így a felújított templomban egy romos és szuvas orgona éktelenkedett. A gyülekezet több pályázatot is beadott, cégektől próbált támogatást szerezni – kezdetben sikertelenül. Eközben Kormos Gyula szakértő, az evangélikus egyház műemlék orgona referense készített az orgona restaurálásához dokumentációt.

Az orgonafelújítás

Ebben az időben alakult meg egy orgonaépítő cég, amely többek között azt tűzte ki célul, hogy műemlék orgonákat mentsen meg és építési stílusuknak megfelelően restaurálja őket. „Az AerisOrgona Kft-vel sikerült úgy együttműködnünk, hogy kedvező áron, viszont a legmagasabb színvonalon restauráltathattuk a hangszert” – mondja a lelkész. Közben támogatásokat is sikerült a gyülekezetnek összeszednie. „Hans Jansen hollandiai evangélikus egyházzenész magyarországi egyházzenei célra felajánlott egy jelentősebb összeget. Finta Gergely orgonaművész javasolta, hogy ez a nagyvázsonyi orgona felújítását segítse” – meséli Németh Szabolcs. A kezdeményezést az Egyházzenei Bizottság tovább támogatta, valamint a gyülekezet tagjainak adakozásából és az egyházközség tartalékából összegyűlt a szükséges anyagi háttér.

„Azt akartuk, hogy kompromisszumok nélkül úgy legyen helyreállítva ez az orgona amilyen eredetileg volt, és így megfeleljen a legmagasabb művészi igényeknek. Ennek érdekében nagyon sokat küzdött a kivitelező és mellette mi is. Sikerrel jártunk. Két év alatt olyan inspiráló hangszer készült el, amit magyar és külföldi szakértők egyaránt dicsérnek” – mondja a lelkész. A felújítást követően az orgona nem költözött vissza egyből eredeti otthonába, hanem egy ideig a budapesti Deák téri evangélikus templomban szolgált, ahol az orgonazenés áhítatok által a szakma és a szélesebb közönség is megismerhette. A hangszer végül a nagyvázsonyi evangélikus templomba 2016. szeptember 28-án tért vissza, majd 29-én felállították, és betöltötte nemes hangjával újra a belső teret.

Az istentiszteleten ismét méltó hangszer szolgálhat

„A templomban mindenből csak igazit és a legjobbat. Ebben nem szabad kompromisszumot kötni” – fogalmaz az evangélikus lelkész, aki vallja, hogy minden gyülekezetnek figyelnie kell az igényességre. Az orgonával kapcsolatban Németh Szabolcs elmondta, hogy „ez a hangszer tényleg a legjobb! Föl kell nőnünk ehhez az orgonához. Meg lehet belőle érteni, mi a barokk hangszer. Építői tudták, hogy mi kell egy templomba”.

A tervek

A gyülekezet az istentiszteleti alkalmakon túl további rendezvényeken is szeretné a hangszert megszólaltatni. „Hangversenyek szempontjából nagyon nagy lehetőséget biztosít nekünk a megújult orgona, valamint az, hogy templomunk a vár szomszédságában van” – fogalmaz a lelkész. Németh Szabolcs kitért arra is, hogy orgonazenei esteket szeretnének majd a turista időszakban rendszeresíteni, hogy a látogatók megtapasztalhassák, hogy milyen egy 18. századi barokk orgona hangja. Mint mondja, büszke arra, hogy evangélikusként olyan hangszer áll rendelkezésére, mely méltó identitásunkhoz.

Képgaléria: