Heródes és a bölcsek találkozásáról a következőt olvashatjuk:
„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. Összehívott minden főpapot és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: »Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.« Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, és gondosan kikérdezte őket, hogy mikor jelent meg a csillag, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, és kérdezősködjetek a gyermek felől; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!” (Mt 2,1–8)
Ha belegondolunk, elég kínos helyzetben volt Heródes. Nem csak amiatt, mert úgy látta, új király született, aki a trónjára tör majd. Heródes azért került kellemetlen helyzetbe, mert nem volt tisztában a saját népének szóló jövendölésekkel, szemben egy távoli ország bölcseivel. De nemcsak Heródes nem figyelt az idők jeleire, hanem a zsidó főpapok és az írástudók sem!
El tudjuk képzelni ezt a szituációt? Mintha az egyetemi évfolyamtársaink előbb köszöntenék fel a saját édesapánkat a születésnapján, mint mi. De azt is mondhatnám, hogy olyan ez, mint amikor távol-keleti országokból jönnek misszionáriusok a „keresztény” Európába, és elmagyarázzák az evangéliumot, mely ott van az orrunk előtt.