A tárlat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet és az Evangélikus Országos Múzeum együttműködésében született meg. „A félig elkészült kiállítás közben ért minket az egész világot megrengető járvány. A szervezők azonban úgy döntöttek, hogy befejezik a kiállítás rendezését, még ha a körülmények miatt a múzeumnak be is kellett zárnia” – mondja lapunk kérdésére Harmati Béla László művészettörténész, a múzeum vezetője.

A szervezőket a tenni akarás motiválta: hogy nyújtani tudjanak valamit az otthonukba kényszerült, megváltozott élet- és munkakörülmények közé került, megrettent és aggódó embereknek. „Ezért döntöttünk úgy, hogy az előre meghirdetett időpontban megtartjuk a kiállításmegnyitót,ezúttal virtuális formában – folytatja a múzeumvezető. – A múzeum és az intézet honlapján elérhetővé tesszük a kiállítás teljes anyagát, és szándékunk szerint, ha a körülmények engedik, magát a kiállítást is virtuálisan körbejárhatóvá szeretnénk tenni az internet segítségével.” Mikó Árpád művészettörténész megnyitóbeszédét így előre elkészített videóban hallhatta a közönség.

A kutatókat mindig foglalkoztatta a művészeti értékek kutathatóságának és széles körű megismertetésének lehetősége. Amikor még nem léteztek a mai modern számítástechnikai eszközök és adatrögzítők, a hiteles műtárgymásolatok készítésére szolgáló különböző módszerek kidolgozása elsődleges feladat volt a kutathatóság szempontjából. A műtárgymásolatok már a kora újkortól részben kiegészítették a műgyűjteményeket, részben megismertették a tudósokkal, gyűjtőkkel, érdeklődőkkel a sokszor nehezen látogatható, elzárt egyházi, fejedelmi vagy polgári gyűjtemények érdekes műtárgyait. Az eredeti alkotások rajzai, a róluk készült gipszöntvények, majd pedig fekete-fehér fotók segítették a 19. századi kutatókat.

Az evangélikus Pulszky Ferenc műgyűjtő, régész (1814–1897; a Nemzeti Múzeum igazgatója 1869–1894 között) értékes másolatgyűjteménye nagy szakértelemről és műtárgyismeretről tanúskodik. A tudományos igényű kiállítás bemutatja John Brampton Philpot angol fényképész elefántcsont faragványok másolatait ábrázoló fotósorozatát, amely – a hátoldalukon olvasható felirat szerint – „Pulszky Ferencz ajándoka”-ként 1870-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba, emellett pedig az európai műtárgymásolás történetébe is bepillantást nyújt a tematikus tablókon. Mindezt tárgyi emlékek egészítik ki tizenkét tárlóban. A kiállítás kurátora Papp Júlia, a Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa, a téma elismert kutatója.

„Reménykedünk, hogy a tárlat időtartama alatt lesz még módunk a maga fizikai valóságában is kinyitni a múzeum kapuját, hogy a látogatók megismerhessék és körbejárhassák ezt az érdekfeszítő témát” – mondta Harmati Béla László, a kiállítás társrendezője.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 13–14. számában jelent meg 2020. április 12-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.